MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1962

1962-07-13 35. öe. - 1962_PB 35/6

— o •— Nehezebb a helyzet, amikor a társadalmi életben történnek változások. Ez nehezebben vehető észre és ha észre is veszik nem olyan könnyű következtetéseket levonni, A gazdasági-politikai életben a változások változó jellegűek,tehát nehéz levonni a következtetéseket, ez a nehézség. Vegyünk egy példát pl, a falu életéből. Hosszú időn keresztül középpontban a mezőgazdaság szocialista átalakitása állt. Hogy ki haladó és ki nem, azt nagymértékben annak tükrében döntötték el, hogy ki hogy viszonyult az átalakuláshoz. Pl, volt egy középparaszt, azelőtt szegényparaszt, földosztásnál földet kapott. Szorgalmas ember, aki mindent beleadott földecskéjébe és csinált magának egy virágos kertet. Eközben hátatforditott a közösségnek, végül pedig élesen szembe került a párt politikájával, amikor nem akarta földjét - amit kapott - bevinni a közösségbe* Ez a típus azután élesen szembekerült elvtársainkkal. Azután bekövetkezett egy alapvető változás, az egész falu belépett a tsz-be köztük ez az ember is. Most a tsz-ben fejti ki a szorgalmát, tudását, nagyszerűen dolgozik, '"Tehát ott vannak a mi elvtársaink, akik ezt az embert éveken keresztül püfölték, mert szembenállt, talán kulákoskodott is, és most elő áll az uj helyzet a tsz-ekben és kimondjuk, hogy az embert fejlődésén keresztül kell nézni. Azt látják, hogy nggy érték ez az ember, de nagyon egyszerű csak elmondani a tételt, hogy már a tesz-ekben az uj helyzetben az ott végzett munka alapján értékeljük az embereket, azonban képzeljük el, hogy milyen nehéz ezt a konkrét esetekben az életben érvényesíteni. Milyen mélyen kell hogy behatoljon a falu társadalmi-politikai életébe a bekövetkezett változás, hogy pl, egy kialakult képet egy ember megítéléséről revidiálni tudjon, uj képet alakitson ki, mert a helyzet uj, uj feladatok vannak és az előttünk álló uj feladatokhoz való hozzáállás most a helyzet uj-fajta értékelését követeli meg. Egy másik példa: a származás szerinti megítélés az egyetemeken, 1945. után és hosszú éveken keresztül alapvető tétel nagyon helyesen, hogy a régi uralkodó osztály monopóliumának megszüntetése lényeges és rendkivül fontos tényező, A közben bekövetkezett társadalmi, politikai átalakulásban azonban ennek az elméletnek a hibája is kezd megmutatkozni. Régen ugyanis az 1938-as helyzetből indultunk ki, vagyis, hogy a gyerek apjának mondjuk 1938-ban mi volt a foglalkozása. De közben pl, a volt kulák bekerült a tsz-bra, jól dolgozik, sőt tsz elnök is lehet. Ugyanakkor a fiát megitéljük az ő 1938-as helyzete alapján, amikor az apa kizsákmányolónak minősült, a gyerek - 4-5 éves volt, vagyis még nem-is élt és ezzel a gyerekkel szemben vivjuk osztályharcunkat. Vagy nézzünk egy másik példát. Hogy egy funkcionáriusnak - akinek gyengén tanul a gyereke és egy kuláknak - akinek jó tanuló a gyereke - jelentkezik egyetemi felvételre. A "kulák" gyerekét felveszik a funkcionáriusét pedig nem. Nem olyan nagyon egyszerű dolgok ezek, hogy az életben mindig könnyű helyesen állastfoglalni. Elvben megy egyszerűen, azonban a gyakorlatba bevinni, ennek konisaekvenciáit levonni, már nehezebb.