MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961
1961-11-28 31. öe. - 1961_PB 31/24
- 2ÍNagyon örülök Kiss elvtárs annak a megállapításodnak, hogy a nyugati országokban a kispolgárok hogy értékelik a XXII. kongresszust. Páni félelemmel kommentálják Nyugaton a XXII. kongresszust. Egy Walter L. idézetet mondót: "A szovjet tudósok az űrben rendet termtenek és holnap, meg holnapután még nagyobb rendet fognak tgremteni és nem vitás a XXII. kongresszus után, hogy a hat kontinens is rendet fognak teremteni". Vagy egy másik példa. I. D., aki az^angol /?/ szocialisták vezetője, tajtékozó dühhel támad a Szovjetunióra, a^ Francé Observateurba irt egy cikket: "...Bá r milyen lehet a vélemény a Szovjetunióról, de egy dolgot meg kell tanulni: amit ott, elhatároznak, az életben határidő előtt teljesitik" - irta."A hnuscsovi politikának a legnagyobb eredménye,'ami miatt tömegbázisa van az egész szovjet népnek a népi demokratikus országokban és a kapitalizmusban élő munkások számára, hogy azt a nagy elvet, amit Sztalinék^lábbal tapostak, a kimondott szó és a tett egységét, a legfőbb érték az ember, 1955 óta következetesen megjavitják, megváltoztatták, hallatlan fejlődés van a Szovjetunióban és tessék tudomásul venni, hog t y_ a kommunizmus húszéves térve meg fog valósulni..." "..A Szovjetunióban egy pár évvel ezelőtt megindult a háztartási gépek iránti ^réslet. Óriási tömegekben lerohanták a Szovjetuniót, úgyhogy a szovjet kormánynak kellett hozni egy rendelkezést: nem lehet kivinni külföldre háztartási gépeket. Ma már a szovjet népet nem érdekli,\ kultúrával telitve van, eszik amennyi belefér, egyre jobban szórakoznak, óriási h mértékben bontakozik ki a lakáskultusz is, de^van egy probléma, hogy a szovjet nép ma már azért nem kér televiziót, rádiót, mos5gépet, mert nem azxxE±isai anyagi javak, a szellemi javak érdeklik. Több szellem,- művészet. Ha ezt megoldja a Szovjetunió, akkor a kapitalizmusnak vége..." A XXII. kongresszusnak óriási világ visszhangja van a legellenségesebb táborban is, hogy jól lehetne kihasználni gondolom a sajtóban, a mindennapi politikánkban, a tömegek felvilágosítása terén. A gondolatot összefoglalva, azt szerettem volna elmondani, hogy nekünk a XXII. kongresszus feldolgozását határozottan irányitani kellene, a legdöntőbb kérdésekre ráterelni a figyelmet, rétegenként az alapkérdések megvitatása mellett természetesen és akkor előbb-utóbb ezek^a kérdések, amelyek többé-kevésbé jogosan merültek fel a túlzott személyi kultusszal kapcsolatos problémák lassan helyt adnak az alapvetően fontos átfogó kérdéseknek. Egy másik probléma: Van egy bizonyos elvtelenség is a tagjelölt és tagfelvételeknél még mindig. Egy oéldát mondok el ezzel kapcsolatban. Múlt pénteken az Európa Könyvkiadónak egy igen jelentős kulturális intézményénél - amelyik a világiroáalom termékeit adja ki magyar nyelven - résztvettem a vezetőségválasztó tag yülésén. Ott a következő dolog történt. Pákozdi Ferenca lektor. Akit a 17 párttag és a tagjelöltek minden erejükkel rá akartak venni, hogy hagyja rátenni a nevét a<jelölőlistára. Pákozdi elvtárs drámai beszéddel felszólalt: "Elvtársak, én kiábrándultam, 59 éves vagyok, jövő évben nyugdijba megyek és^utána kilépek a pártból. - Ilyen jelentős kulturális intézménynél utána is még folyton kapacitálják, engedje nevét rátenni a listára. Szót kellett kérnem és beszelni velük, hogy az ilyesmire vigyázzanak. Egy 35-36 év körüli takaritónő felállt, elkezdte fejtegetni nem a legvilágosabban, hogy Pákozdi elvtárs hagyja abba a sérelempolitikát - mert bizonyos sérelmek érték -, ezt nem lehet a sirba vinni. Ezt okosan fejtegette. Nem lehet, hogy Pákozdi^elvtárs egy életén keresztül nehezteljen azért, hogy 1956-ban nem választották be a forradalmi . bizottságba. - Ezt mondta. - Meglepődtem és utána megkérdeztem a vezető elvtársakat - az egész felszólalása ennek az elvtársnőnek elég zavaros volt és ezzel rátette a koronát - nagyon jól mggnézték, amikor felvették párttagnak? Akkor a válasz az volt: Jó, hogy van egy takaritónő is egy kulturális intézet párttagjai között. Persze, hogy jó, ha tisztességes, becsületes, jol dolgozik, de talán mégis többet kel-
