MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1961

1961-11-28 31. öe. - 1961_PB 31/25

lett volna vele foglalkozni, mert nehezen elviselhető, hogy az il4 lető igy értelmezi a sérelem-politikát.- Van ez igy, hogy a tagság szociális összetételét, főleg intellektuális értelmiségi területen, ilyen meggondolások alapján próbálják javitani. Ezzel találkoztam a magam területén is, amikor asztalosmühelyünksek a vezetőjének az volt a véleménye, hogy egy szót sem hisz el Sztálinnal kapcsolatos dolgokból. Egyébként rendes elvtárs, az illegális mozgalomban is részt vett. Moharos elvt'rs védelmében szeretném elmondani: azt hiszem nem alaptörvényekről akart beszélni, még nem is törvényekről, hanem különböző minisztériumok rendelkezéseiről, amelyek igenis - nekem is az a véleményem -, hogy ezek közül egy sort meg kell változtatni, mert ez bénitja az életet, a tartalmi munkától elveszi az időt, egy a sok közül, ami azt hiszem enyhén szólva is felháboritó. Pl. ha mi a könyvtárunkat ki akarjuk festetni, ennek előfeltétele, hogy három állami vállalattól, vagy kisipari szövetkezettől három ajánlatot kell kérni, amelyik a legkedvezőbb, annak kell kiadni a munkát, mert ugy értelmezik, hogy ez takarékosság. Hány vállalatnak kell irni, akik kapacitás hiányában nem tudják vállalni- a munkát. Ezeken kellene változtatni, nagyon neheziti a munkát. Az volt az alapvető meglátásom, hogy a kongresszus alapvető mondanivalóját ^rétegek felé kellene - a legdöntőbb kérdéseket - tárgyalni, s meggyőződésem, hogy ebben az esetben igenis közvéleményt tudnánk találni ezekre a lélekzet elállitóan izgalmas, a tömegeket valóban érdeklő problémákhoz. Nekünk kell kezdeni és ne várjunk arra, hogy kérdezzenek, hanem mi tegyük fel a kérdéseket.