MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960

1960-06-06 22. öe. - 1960_PB 22/35

• kat és készségeket. Az anyag- és gyártásismeretekből — a pedagógusok felkészültségétől függően — hol túl sokat, hol nagyon keveset kapnak a gyermekek. Az üzemlátogatások az előző évekhez képest megszaporodtak. Számukat azonban tovább kell emelni. Különösen segíteni kell a pedagógusokat, hogy a tananyaghoz kapcsolódó üzemeket látogassák meg tanulóikkal. Nem megnyugtató a női kézimunka és háztartástan tanítása. A tanterv szerint a leánycsoportokban 20 óra terjedelemben szervezhetnek gyakorlati hasznosságú foglalkozásokat, az általános érvényű tananyag egyes részei helyett. Ezzel több helyütt viszont a régi „kézimunkázgatás" tér vissza. Kevés a mezőgazdasági jellegű foglalkozás (154 iskola közül csupán 7-ben folyik). Ezt az arányt még a budapesti viszonyok sem indokolják. IV. Általános gimnázium A gyakorlati foglalkozások a tanév elején — elvi tisztázatlanság miatt — szakirányú képzés igénye nélkül indultak. A menet közben szerzett tapasztalatok tették világossá, hogy a középiskolai gyakorlati foglalkozásokon egy szakma alapelemeinek elsajátításán keresztül lehet leginkább biztosítani a tanulók széleskörű technikai, elméleti és gyakorlati ismereteit. Ennek érvényesítésére tanév közben került sor. Ez természetesen zökkenőket okozott a munkában. Az „5 + l"-es rendszerben dolgozó 43 középiskola 217 osztályának (az osztályok 19,2 százaléka) körülbelül 8000 tanulója 106 üzemben, 1 ápolónőképzőben, 4 technikumi és 2 MüM. tanműhelyben, 17 iskolai műhelyben, 2 tudományos intézetben, 2 kertészetben, 8 KTSZ-ben, 8 mezőgazdasági üzemben és 17 különféle munkahelyen (kereskedelem, fodrászat, kozmetika stb.) folytat gyakorlati foglalkozásokat. A tanulók 50 százaléka korszerű nagyipari üzemekben tanul. Ez az arány a következő években tovább javul, mert a most csak tanműhelyben képzett tanulók jelentős része jövőre valamelyik nagyüzemben kezdi meg termelőmunkáját. A tanult szakmák eléggé változatosak. Több mint 100 ipari szakmával foglalkoznak. Egyes iparágak feltűnően elhanyagoltak (építő-, műanyag- évegyipar) és elhanyagolt a mezőgazdaság is. A szakirányú képzés eddigi eredményei kielégítőek. A tanulók az üzemekben többé-kevésbé már a foglalkozások elejétől / 8 3<r