MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960
1960-06-06 22. öe. - 1960_PB 22/22
-Pártonkivüliek funkcióba állításával való probléma, k«v.»*öt—á-á» -keveset járnak a dolgozók közé, -előfordul, hogy becsapják a felsőbb vezetést -a túlórák kifizetése igazgatói alapból történik, stb. ífeek a problémák általában ismertek; sok ujat nem mondunk vele. Jobban ki kellene fejteni, konkretizálni ezt a kifejezést* is: A minisztériumban még vannak helytelen szemléletek., Döb rentei Károly elvtárs: Az anyag sfcélesen öleli fela termelés pártellenőrzésének kérdését. Tanulmányozása során az én figyelmemet is az értelmezés problémája ragadta meg. Ha az anyagban foglalt megállapításokat nézzük, pld; azt, hogy az egyes pártszervek beázápoltatják ugyan a gazdasági vezetőket, de akár jó, akár alacsony szinvonalu, vagy nem megfelelő a beszámolás, azokat kritika nélkül elfogadják. Olyan megállapítás is szerepel &z anyagban - s igy is van- hogy ha a-pártszervezetek megkapják a számokat a gazdasági veztéstől, nem tudják mit kezdenek vele. Mi arra gondoltunk, hogy a megfogalmazás , az, hogy " termelés pártellenőrzése'^ szükiti az üzemi pártszervezetek tevékenységét a termeléssel kapcsolatban, Ma amikor a nemzetközi osztály harcban a termelés olyan fontos helyet foglal el, szükséges, hogy az üzemi pártbizottságok aktívabban belefogjanak a termelési feladatok megoldás áa*; Felülről a párt felső szervei helyesen határozzák meg a feladatokat országos méretekben, és ezzel azután a gazdasági vezetők foglalkoznak. Azt hiszem, ha ez ennyire fontos kérdéssé vált, akkor szükséges,hogy a pártszervezetek aktívabban foglalkozzanak vele; A fogalmat kellene bővíteni. Nem arra gondolok, hogy a termelés pártellenőrzése és pártirányítása - mert ezzel nyilvánvalóan a pártbizottságok sok helyütt a gazdasági vezetők kezéből vennék ki az irányítást - legalább azzal kellene bővíteni a fogalmat, hogy hozzátesszük: termelés segítése'; Az ellenőrzéssel együtt jár a kritika is. Arra gondolok, hogy nem is csak a kritikára van szükség, hanem ennél többre, mozgósításra, a feladatok közös kidolgozásában való részvételre a pártszervezetek részéről, a gazdasági vezetéssel együtt;- Ezt megvizsgálandónak tartanám, énpen a helytelen értelmezések elkerülése érdekében. Megítélésem szerint a nyereségvisszatéritést a mozgósítás szempontjából nem használjuk fel elégg, pedig sokkal jobban lehetne és kellene felhasználni. Cservenka elvtársnő bevezetőjében megjegyezte: észrevették, hogy a III.negyedévi tervet sok helyen ugy készítik el, hogy már a nyereség biztosítva legyen;.' Én a könnyűipart ismerem s őszintén szólva, ha valamelyik igazgató ugy késziti el a Ill.n.ávi operativ tervét, hogy nyereséget akar elérni, én ezt örömmel üdvözölném'; T.i; Ma a nyereség alapja az előző évben elért költségszint, illetve annak csökkentéséből fakad a nyereségvisszatérités. Ha valamelyik válalalt igazgatója valamilyen furfangos módon akarja csökkenteni a költségszintet, - ha a jövőben is ez marad a nyereség alapja - ez viszsza fog ütni; A mi területünkön éppen azt tartanám legfontosabbnak, hogy a nyereség-visszatérítést használjuk fel jobban. Néhány vállalatnál abból indultak ki, hogy megnézték a lehetőségeket és kitűztek 15-16 nap nyereségrészesedést. Ehhez megnézték az eszközöket, műszaki intézkedések, anyagtakarákosság, minőség javításán keresztül mit fognak elérni, és ezt tették az egész üzemi kollektíva központi kérdésévé. IX Mr