MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1960

1960-06-06 22. öe. - 1960_PB 22/5

- 3 ­Ezen a szemléleten tul vagyunk és éppen a vállalatok vezetői kérik, hogy emelni kell a tanulók elméleti szinvonalat. Itt tisztán kell látnunk és meg kell állapitani, mint ahogy ez kitűnik;az 5+1-es oktatásból nem kerül ki olyan szakmun­kás, mint a 3 éves ipari tanulóiskolából. Ennek az ipar lát­ná kárát. Szükséges, hogy a gyermekek minimális készségét fejlesszük, azonban a mértéket állapitsuk meg és a középis­kolával együtt mindjárt ne adjunk szakmát. Az anyagban van olyan megállapitás, hogy néhány helyen a gyermekek selejtmentesen végzik a munkát. Néhány üzemünkben 2o-3o éves szakmunkások is gyártanak selejtet, tehát ne le­gyünk maximalisták ebben a kérdésben. Az általános művelt­séget középiskolai szinten adjuk, a szakmai képesitést pe­dig alapképzettségként. A pedagógusok ugy hangolják össze az oktatást, hogy a tárgyak kapcsolódjanak és egyik tan­tárgy támogassa a másikat. Ez a munka hosszú időt igénybe vevő feladat. Az ipari tanulóképzéssel foglalkozó pedagó­gusok helyesnek tartják, hogy ilyen kisérietek folynak. Ezeket a kisérleteket támogatják az egyszerű, jó szakmunká­sok, akiknek azonban nincs pedagógiai felkészültségük, azonban szakmai képzésben sokat tudnak segiteni, ezt fontos tudomásul venni. Én nem akarom lebecsülni a fizika és más tanárunkat sem, azonban egyetlen jó felkészültségű tanár sem képes arra, hogy a szakma tanitására annyira képes legyen, mint egy lo-15 éves szakmunkás, akinek rutinja van. Ezekre az embe­rekre még többet támaszkodjunk. Az egyéni kezdeményezések kezdetlegesek, szervezetté kell tenni a szakoktatók bevo­nását az ált. és középiskolai oktatásba. A Budapesti és Minisztérium tevékenységében helyesnek tartom, hogy a Főv. Pedagógiai Szeminárium foglalkozzon a kérdéssel, azonban a Módszertani Intézet is segitséget tud nyújtani a feladatok megoldására. Javaslom, hogy vonják be sokkal bátrabban, sokkal jobban az idős szakmunkásokat a politechnikai oktatásba és állapit­suk meg azt is, meddig akarunk itt elmenni. Pl. 4 évi poli­technikai oktatás után még nem szakmunkás a tanuló. Itt még kérdés az, hogy a tanuló választja a szakmát, vagy pedig az iskola - esetleg igazgatója -, mert ha a tanuló választja, akkor egy iskolában legalább 2o-3o szakmával kell foglalkoz­ni. Az anyag kicsit szerényen foglalkozik az eredményekkel. A szemlélet változásának kérdésével kivánok foglalkozni. Meg kell oldani - ez különösen az elmúlt tanév tapasztalata ­hogy a szülők szemléletét megváltoztassák. Volt aggályuk a pedagógusoknak is. Nekünk folytatni kell az 5+1-es okta­tást. A kérdés a tanulóknak okozott a legkevesebb gondot. Ha probléma van, hogy milyen gyakorlatot folytassalak a ta­nulók elmondom, hogy a Madách Gimnáziumban pl. a tanulókat a kereskedelem területén helyezték el, mert másutt nem tud­ták. Azt hiszem, ez nem célunk. Nem könnyű még ebben az esetben megfelelő kapcsolatot találni az üzemekkel, mert bi­zonyos iparágakban van huzódozás és olyan kérdéssel is talál­kozunk, hogy bizonyos kerültek tartalékolják az üzemet saját iskolájuk számára. Itt a Budapesti Pártbizottság határozatá­val és a kerületek bevonásával rendet lehet teremteni. 3- -jm

Next

/
Thumbnails
Contents