MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1957

1957-08-23 3. öe. - 1957_PB 3/21

20 Ormos Tibor elvtárs* Lehet, hogy az anyagnak az a része, mely a titkárok 1 hetes tanfolyamáról beszél nem tartozik szorosan a politikai tömegmunkához, de azt hiszem helyes volna felvetni a pártszervezetekben a vezetés színvonalának kérdését, Nekem az a tapasztalatom, hogy a politikai tömegmunka azért nem jó, mert az alapszervi vezetőségekben a vezetés színvonala nem megfelelő* Ugyanaz a tapasztalatom, mint az előttem szóló elvtársaknak, hogy a felső vezetés nyilatkozatai, beszéde és politikai célkitűzése, valamint az alsóbb szerveknél a végrehajtás között bizonyos differencia, szakadás van. Másik probléma, amivel találkozunk, hogy felvetik a jövő perspektívájának hiányát. Sokat beszélünk októberről, de keveset arról, hogy milyen perspektivák vannak a jövőre vpnatkozólag. Az alapszervi vezetőségek 2/3-a uj, a pártvezetésben kevés tapasztalattal rendelkeznek, a módszerekben még keresgetnek, ugyanez a Ser* PB.-re is vonatkozik, nem minden esetben tudnak segítséget adni az alapszervezeteknek. A párttagok, pártonkivüliek részéről sok élő, eleven kérdés vetődik fel, pl. nemzetközi, belpolitikai, vezetés kérdését vetik fel. Azonban amikor az alapszervezetek a PB felé viszik a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket leegyszerűsítik fizetésrendezés, ellenőrzés, vezetőkáderek kinevelésére, kevésbé vetik fel azokat a politikai problémákat, nártnapokon, taggyűléseken, egyéni beszélgetés során felvetődnek. Amikor mi pl. azon fáradozunk, hogy a kulturális intézmények munkamódszerét kialakítsuk, akkor a kulturális intézmények pártszervezetei olyan kérdéseket vetnek fel, hogy a színészek fizetés rendezésénél a minisztérium ilyen, vagy olyan hibát követett el* Keveset beszéltünk arról, hogy a pártszervezet azokat az intézkedéseket, amelyeket az államapparátus hoz hogyan segítenek megmagyarázni. Ezért helyes az, hogy ha a Budapesti PB a politikai tömegmunka kérdésével foglalkozik akkor feltétlenül foglalkozzon a politikai munka színvonalának kérdésével is. Erős ellenállás van azzal kapcsolatban, hogy pártonkivüliek is betölthetnek gazdasági vezető funkciót* Kevéssé magyarázzuk ezt a dolgozóknak, a felsőbb szervek sem teszik ezt, mert nekünk is kényelmesebb, hogy ha vezető funkcióba párttagok vannak. Ez a szemlélet kerületi szinten is meg van, hogyne lenne meg az alapszerveknél. Ugyanehhez tartozik azt hiszem a párttagok es pártonkivüliek viszonyának kérdése. Mi mostanában többször tartunk megbeszéléseket üzemek, intézmények párttag és pártonkívüli dolgozóival* Figyelemreméltó, hogy nem azt mondják, hogy nem lehet szabadon beszélni nálunk, vagy pedig holnap nem lehet szabadon beszélni, hanem azt, hogy nem érdemes elmondani véleményünket, pl. a Fogorvosi Műszergyár dolgozói elmondották, hogy a felvetett problámikra hónapok óta nem kaptak választ. A következő napon beszéltem a vállalat igazgatójával, főmérnökével, párttitkárával, akik elmondották, hogy a dolgozók által felvetett problémákat különböző nehézségek miatt nem tudják megoldani. Rámutattam arra, hogy ezt miért nem mondták meg hónapokkal ezelőtt a dolgozóknak, miért nem adtak választ* Helyes volna szerintem a vezetés szinvonalat olyan szempontból is megnézni, hogy sokkal nyiltabban, őszintébben tanácskozzunk a dolgozókkal és igenis kényszeríteni kell a vezetőket, hogy választ adjanak a felvetett kérdésekre. Mi különböző birgádvizsgálatokba bevonunk párttagokat és pártonkívüli dolgozókat is. Azonban arról már megfeledkezünk, hogy az elkészitett jelentés, illetve határozat végrehajtásához segitsóget adjunk. Kb. egy évvel ezelőtt a kerület megkapta a Szovjetunióban járt delegáció által készitett anyagot. Ez az anyag foglalkozik azzal is, hogy egy-egy ilyen vizsgálatnál milyen módszerekkel dolgoznak a szovjet elvtársak. A vizsgálat befejezése után sem veszik le szemüket a területről, segitséget adnak a végrehajtásban.