MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. február 1. - 1949. április 5.

1949. február 8.

Ugyancsak jellemző, hogy 1 évvel ezelőtt nem voltak pártbizalmiak, ma van^oT"''23»QpO, 1 évvel ezelőtt kb, 7.000 volt a szervezett agiya^r^kg^zí^La, ez ma kb. 20-21.000, 1 évvel ezelőtt 800-850 volt a falujárók száma, jelenleg heten­te rendszeresen lejár vidékre 3.500 falujáró. Szervezeteink decentralizálásával, kádereink számának növelésével nem tartott lépést a nagybudapesti kádermunka és káderhálózat. En­nek káros következményei abban jelentkeztek, hogy a káderekkel nem foglalkoztunk megfelelően, nem volt tervszerű kiválogatás, a szoci­ális összetétel nem volt irányitott és sok osztályidegen, ellenséges véletlen és hangoskodó elem került be alsó és középfunkciókba. Kádereink száles rétegének a Párthoz való viszonya megjavult. Szi­vesen vállalnak minden pártmunkát, melynek célját konkréten megma­gyarázzuk. /Szabad Nép agitáció, felülvizsgálás/ Ma már ritkán for­dul elő, hogy például vidékre leküldendő káderek családi, vagy egyéb okokra hivatkozva ne vállalnák el a munkát, s bár ott sokszor mosto­ha körülmények között dolgoznak, mégis minimális azoknak a száma, akik meghátrálnak a nehézségek elől. Vannak azonban komoly hiányos­ságok is. Sokan szivesebben vállalnak nagyobb fizetést jelentő gaz­dasági funkciót, mint pártfunkciót. Sok esetben húzódoznak a nép­szerűtlen feladatok elvégzésétől, lebecsülik a tömegszervezeti mun­kát, amelynek eredményei nem jelentkeznek gyorsan. Kerületi, városi, önálló nagyüzemi és alapszervi vezetőségeinkben igen nagyarányú a fluktuáció. A 257 kerületi és városi pártbizott­sági tag közül 55 van olyan, aki egy évnél régebben pártbizottsági tag és 49 van olyan, aki mindössze 3 hónapja tölti be funkcióját. Hasonló az arány alapszervi vezetőségeinknél is. Ezt a fluktuációt nem a káderek elkallódása okozza, hanem elsősorban a kádereknek egy állandó alulról-felfelé való haladása, másodsorban pedig a nem meg­felelőknek leváltását idézi elő. Ezen nagyarányú fluktuáció ellenére is funkcionáriusaink munkája komoly fejlődést mutat. Jól oldanak meg egyidőben több nagy feladatot, mint például a felülvizsgálás, a kol­lektiv szerződés átpolitizálása, a mindszentyzmus elleni harc, a ká­derek nagyarányú mozgositása mf.s területre, stb. Az országos poli­tika mellett kialakítanak helyi politikát és nagyobb önállósággal dolgoznak. Munkájukban nagyobb szerepet játszik a politikai felvi­lágosítás, a tömegeket jobban tudják mozgatni és csak elvétve for­dul elő, hogy kényszer eszközöket alkalmaznak, /leblokkolós, kapu­zárás/ Kádereink - főleg a Párt általános politikájának hatására és az el­ért eredmények következtében - fejlődnek. A nagyobbarányu fejlődést akadályozza a Nagybudapesti Pártbizottság osztályinak néhány, a ká­derek fejlődésére káros munkamódszere. Az újonnan beállitott kerüle­ti funkcionáriusokat egyrészt nem oktattuk ki elég alaposan munkájuk ra, másrészt a rendszeres vezetésben általános politikai szempontok helyett a feladatok kirészletezését adtuk és ezzel elvettük önálló­ságukat. Ez a módszer levetitődött a kerületeken keresztül az alap­szervekhez. Kádereink elméleti szinvonala megnőtt, egy év alatt 8-10 ezerről 90 ezerre emelkedett a szervezett pártoktatásban résztvevők száma. Az oktatás formáinak és tartalmának javitása a politikai képzés maga­sabb fokát nyújtja, /az egy évvel ezelőtti 70 helyett most 450-500 hallgatót képezünk havonta 1 hónapos pártiskolákon/ bár ezen a té­ren le vagyunk maradva a követelményekhez képest. Leggyengébb pon­tunk a pártbizottsági tagok középfokú iskoláztatása. A nagy káder­igények nem tették lehetővé, hogy a 5 hónapos iskolát ELVÉGZETT elv­társak visszakerüljenek a szervezetekbe. A vezető elvtársak - külö­nösen a függetlenített pártfunkcióban lévők - elhanyagolják: önképzé­. / . ^OBSZÁGOS LEVÉLTÁR] J*f@ r ~ tf/j

Next

/
Thumbnails
Contents