MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. február 1. - 1949. április 5.
1949. február 8.
vek vezetőségeivel már nem. Ennek következtében a körzetek, különösen a belső kerületek körzeti vezetőségeibe majdnem teljes egészében kispolgári elemek szivárogtak be. Feladatunk most a körzetek vezetőségeinek, pártmunkásainak és a közigazgatásban dolgozóknak szociális feljavítása, bár mindezeken a területeken már bizonyos előrehaladást értünk el, /különböző területek szociális összetételének statisztikája mellekelve./ Kádereink összetételének gyenge pontja, hogy kevés a nő, különösen kerületi és üzemi alapszervi vezetőségeinkben. Körzeteinkben a pártmunkások között általában 40-45% a nő, ami azt bizonyltja, hogy felül nagyobb az ellenállás, mint alsóbb szerveinkben. Ennék magyarázatát részben a következőkben látjuk: pártfunkcionáriusaink nem értették meg, hogy a tömegekkel való szoros kapcsolatnak elengedhetetlen feltétele, hogy minden munkán ott lássanak asszonyokat ós nagyobb követelményeket állítanak az elvtársnőkkel szemben. Ahelyett, hogy segitenének az elvtársnőknek legyűrni a fokozott nehézségeket, a kisebb ellenállás felé haladnak. Főként a munkáalakta területeken és az üzemekben van nagyobbá ellenállás. A X, kerületben például 1 nő van a pártbizottságbajn\a nőfelelős, /a női káderek arányáról statisztika mellékelve/ i A termeléshez való viszony: Üzemi pártvezetőségeink általában behatóan foglalkoznak a termelés kérdéseivel, sőt egyes helyeken át akarják venni az üzem vezetését és a politikai munka háttérbe szorul. Vannak üzemi pártvezetősógeink, melyeknek tagjai nem a jó szakmunkások közül kerülnék ki. Ezeken a helyeken nincs elég tekintélye a pártvezetőségnek. Például a Svéd és Tsa cégnél 40%-ig teljesítették a tervet és ebben nagy szerepet játszik, hogy a titkár nem jó szakember. Kerületi pártvezetőségeink is sokat foglalkoznak az üzemek termelési kérdéseivel, bár azok a funkcionáriusok, akik régóta vannak a helyükön, aléggé elszakadtak az üzemi problémáktól. Tapasztalataink szerint az üzemi bizottságok és bizalmi testületek nem hajtották végre a szükséges fordulatot és nem foglalkoznak eleget a termeléssel. Az államosításkor és azóta is mi politikai kádereket helyeztünk a termelést irányitó felső funkciókba, azonban ezeknek szakmai továbbképzésére nem forditottunk kellő gondot, A vállalatvezetői kinevezések után indult ugyan néhány tanfolyam, ezek-azonban nagyjából megszűntek. Az, hogy a Nagybudapesten kinevezett 481 vállalatvezetőből csupán 30-40-et váltottunk le alkalmatlanság miatt, inkább az általános nivó gyengeségét ós az ellehőrzés hiányát mutatja, így továbbvezetni és az üzemek irányítójának nivóját emelni nem lehet. Ezen a területen érzékelteti mulasztásainkat, hogy például a gépállomás vezetőket egy hosszabb ideig tartó bentlakásos tanfolyamra visszük, holott a gépállomás vezetés jóval egyszerűbb feladat, mint az üzemvezetés, A vállalatvezetők ugyanakkor rá vannak utalva munkásmozgalmi tapasztalataikra és^a körülöttük dolgozó - sokszor ellenséges - szakemberek segitségé'jpe. Van olyan jelenség, nogy egyes vállalatvezetők kivonják magukat f a'^árt ellenőrzése alól, elpolgáriasodnak, a tömegektől elszakadnak/ Egyrészükben hijy ányzik az áldozatkészség. Elég nagy például azoknak a száma, akik if 2-2.500 forintos fizetés mellett csak 5-10 forintos tagdij felülfizetést juttatnak a Pártnak, Van olyan, aki a tömegek uszályában halad, van aki felszines eredményekre törekszik. Mi a főveszélyt azonban abban látjuk, hogy a szakmai képzettség a követelményektől messze elmarad, A műszaki főiskola, a művezetői tanfolyamok és egyéb szaktanfolyamok nem tartanak lépést a tömegek érdeklődésével és a szükségletekkel. Például a textilszakmában a mesterek és művezetők nag^ többsége reakciós sváb és fasiszta elem és ennek dacáé ra felszabadulás óta a Textil Szakszervezet és a TIK összesen 100 művezetőt képezett ki, ügy látjuk, hogy a szakoktatásban nincs egy-
