MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. február 1. - 1949. április 5.

1949. február 8.

vek vezetőségeivel már nem. Ennek következtében a körzetek, külö­nösen a belső kerületek körzeti vezetőségeibe majdnem teljes egé­szében kispolgári elemek szivárogtak be. Feladatunk most a körze­tek vezetőségeinek, pártmunkásainak és a közigazgatásban dolgozók­nak szociális feljavítása, bár mindezeken a területeken már bizo­nyos előrehaladást értünk el, /különböző területek szociális össze­tételének statisztikája mellekelve./ Kádereink összetételének gyenge pontja, hogy kevés a nő, különösen kerületi és üzemi alapszervi vezetőségeinkben. Körzeteinkben a pártmunkások között általában 40-45% a nő, ami azt bizonyltja, hogy felül nagyobb az ellenállás, mint alsóbb szerveinkben. Ennék magyarázatát részben a következőkben látjuk: pártfunkcionáriusaink nem értették meg, hogy a tömegekkel való szoros kapcsolatnak elen­gedhetetlen feltétele, hogy minden munkán ott lássanak asszonyo­kat ós nagyobb követelményeket állítanak az elvtársnőkkel szemben. Ahelyett, hogy segitenének az elvtársnőknek legyűrni a fokozott nehézségeket, a kisebb ellenállás felé haladnak. Főként a munkáa­lakta területeken és az üzemekben van nagyobbá ellenállás. A X, ke­rületben például 1 nő van a pártbizottságbajn\a nőfelelős, /a női káderek arányáról statisztika mellékelve/ i A termeléshez való viszony: Üzemi pártvezetőségeink általában behatóan foglalkoznak a termelés kérdéseivel, sőt egyes helyeken át akarják venni az üzem vezetését és a politikai munka háttérbe szorul. Vannak üzemi pártvezetősóge­ink, melyeknek tagjai nem a jó szakmunkások közül kerülnék ki. E­zeken a helyeken nincs elég tekintélye a pártvezetőségnek. Példá­ul a Svéd és Tsa cégnél 40%-ig teljesítették a tervet és ebben nagy szerepet játszik, hogy a titkár nem jó szakember. Kerületi pártvezetőségeink is sokat foglalkoznak az üzemek terme­lési kérdéseivel, bár azok a funkcionáriusok, akik régóta vannak a helyükön, aléggé elszakadtak az üzemi problémáktól. Tapasztalata­ink szerint az üzemi bizottságok és bizalmi testületek nem hajtot­ták végre a szükséges fordulatot és nem foglalkoznak eleget a ter­meléssel. Az államosításkor és azóta is mi politikai kádereket helyeztünk a termelést irányitó felső funkciókba, azonban ezeknek szakmai to­vábbképzésére nem forditottunk kellő gondot, A vállalatvezetői ki­nevezések után indult ugyan néhány tanfolyam, ezek-azonban nagyjá­ból megszűntek. Az, hogy a Nagybudapesten kinevezett 481 vállalat­vezetőből csupán 30-40-et váltottunk le alkalmatlanság miatt, in­kább az általános nivó gyengeségét ós az ellehőrzés hiányát mutat­ja, így továbbvezetni és az üzemek irányítójának nivóját emelni nem lehet. Ezen a területen érzékelteti mulasztásainkat, hogy pél­dául a gépállomás vezetőket egy hosszabb ideig tartó bentlakásos tanfolyamra visszük, holott a gépállomás vezetés jóval egyszerűbb feladat, mint az üzemvezetés, A vállalatvezetők ugyanakkor rá van­nak utalva munkásmozgalmi tapasztalataikra és^a körülöttük dolgozó - sokszor ellenséges - szakemberek segitségé'jpe. Van olyan jelenség, nogy egyes vállalatvezetők kivonják magukat f a'^árt ellenőrzése a­lól, elpolgáriasodnak, a tömegektől elszakadnak/ Egyrészükben hi­jy ányzik az áldozatkészség. Elég nagy például azoknak a száma, akik if 2-2.500 forintos fizetés mellett csak 5-10 forintos tagdij felül­fizetést juttatnak a Pártnak, Van olyan, aki a tömegek uszályában halad, van aki felszines eredményekre törekszik. Mi a főveszélyt azonban abban látjuk, hogy a szakmai képzettség a követelményektől messze elmarad, A műszaki főiskola, a művezetői tanfolyamok és e­gyéb szaktanfolyamok nem tartanak lépést a tömegek érdeklődésével és a szükségletekkel. Például a textilszakmában a mesterek és mű­vezetők nag^ többsége reakciós sváb és fasiszta elem és ennek dacáé ra felszabadulás óta a Textil Szakszervezet és a TIK összesen 100 művezetőt képezett ki, ügy látjuk, hogy a szakoktatásban nincs egy-

Next

/
Thumbnails
Contents