MDP Budapesti Titkárságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. november 9. - 1949. január 25.
1948. december 21.
, 1 ' .1 a készítő önállé xájdndbdcak nemzeti vállalatok csak ráfizetéssel tudták elkészíteni/ Ezen ténykedést a vállalat vezetője Vida Szilárd ugy állit be, hogy erre Tas és Gerő elvtársaktól határozott utasításokat kapott. A nyomdaipari önköltségcsökkentés az ipari központok feladata átszervezés profilkialakítás, racionalizálás stb. yebj/£b. Az esetenként ténylege sen magas kalku ációk részben a nemzeti vá^&alitok belső munkanélkülisé, nek valamint magánosoktól adófizetésbenl^^ao^ialis juttatásokban mutatkozó különbözősége miatt jelentkezetthez WSUfíxáég és igy a kalkuláció helyes kialakítása tehát az ipari kös^nrato^elyesen értelmezett munkájának eredménye kell, hogy legyen. Az^^eíf kalkulációk les oritása e: nem alkalmas. Bár az állami szektorban igen nagyfokú a belső munkanélküliség, több olyan munkát végez magánvállalat, melyet már régen állami vállalatokhoz kellett volna az Állami Lapkiadónak áthoznia, /pl.Honvéd Határőr c. lap, készíti a Koltay nyomda, mely magánvállalat. A Postavezérigazgatósági rendeleti közlöny, késziti a Fővárosi Nyomda, mely szintén magánvállalat. Az Állami Lapkiadó által használt nyomtatványok is a Fővárosi Nyomdában készülnek. A nyomdatulajdonos, aki ellen tőkeelvonás cimén folyt eljárás, igen jó barátja Vida vállalatvezetőnek/ Ez igen hagy mértékben elősegíti a magánszektorokban a tőkeelvonást, ugyanis a magánvállalatok már azért is, hogy a nyersanyagban elfekvő tokéjüket kivonhassa, szívesen adnak meg az állami vállalatoknak alacsonyabb árakat. A lapkiadónak a Nyomdaipari Igazgatósággal és az Ipari központokkal vavó viszonya igen rossz. Nem érti meg a szervek döntő fontosságot, többizben kerüli meg őket, sőt határozottan igyekszik az együttmököiés meggí l'sára, bár ez az együttműködés a nyomdaipar fejlődésének e lengedhetet len előfeltétele. /1948 TJ.hó 20-án a Légrády, Révai nyomdáktól postann. kánoz árajánlatokat kcj#í azzal a kikötéssel, hogy erről a Lapnyomdai Központ w ne értesüljön", fennállása óta igyekszik az ipari központokat kikapcsolni./ »/ Nyomtatvány és Irodaszerei!átó N.V. /NTIKEL/ Mint az Állami Lapkiadó a NYIBEL is az állami szektor kalkulációinak le- ! szorításával ér el látszateredményeket. Természetesen ez az állami szektornál deficitként jelentkezik. A mellékelt újsághirdetésben feltüntetett eladási és a készitő vállalatok számlázási árai között 41#-oi kezelési költség m tatkozik. Ez nyilván a NYIBEL erősen felduzzasztott adminisztrációjának következtében állt elő. * ^ Késed lmes fizetéseivel, különféle #-os levonásival zavarokat idéz elő az állami szektor pénzgazdálkodásában. Eisler n^mdatrulajdpnos a válláig > alkalmazásában áll és nyomdája a Lapnyomdaipari^öJ|>ontban elfekvő októberi kimutatás szerint a NYIBEL részére végzeÜt nyomdai munkákat. Itt kell megj gyezni azt, hogy a G.F. rendeletek .csak a 10.000 forinton felüli munkákra irja ki kötelezőszerüen azt,, hogy "állami szektorokban készítendő" Ez a nyomdaipari munkáknál ^fől$£*nyomtatványodnál/ igen magas határ, ilyen nyomtatvány nyomdai munka 'alig van. ügy az Állami Lapkiadó, mint a NYJREL ezen rendeletre hivjátkozik, bár az állam szektc • roknak előttük igen jól ismert belső munkanélkülisége megkövetelné,hogy minden munkát az állami szektoroknak adjanak át. /Elek vállalatvezető előttem kifejtette, hogy a nyomdaipari belső-*munkanélküliség csak elbocsátásokkal oldható meg./ Feladatának félreismerését bizonyítja, hogy a vállalat keretén belül árkalkulációs irodát tart fenn, holott az általa végzett munkár árkalkulációit - ha ugy kivánja - A nyoaiaipari igazgatóság minden esetben felülvizsgálja és elbírálja. ./ Állami könyvkiadó: szemezés alatt. i ORS2ÁQ03 "VÉLTAB j "" A termelést irányi tó szervek Általában: a termelést irányító szerveknél fizikai dolgozóknak aránylag nagyobbázámu bevonása ígen jó hatású, bár ezt még nagyobb mértékben kell feljeszteni. Különböző üzemekbei felkerült fitt fizikai dolgozók többnyire ugyan szakaÉi sovoniszták, de az egyébb képzettségű dolgozókkal _ AWO
