MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. június 28. - 1955. július 5.

1955. július 5.

a esokst nem mondja ol őszintén, akkor aam segit magán. Beszéljen arról,hogyan vélekedett a part márciusi és áprilisi határozatáról, hogyan vélekedett és hogyan nyilatkozott a essrkesstCsógben, milysn hatáss volt a maga munkájára a szer késs tőségben a határozattal kapcso• latos állásfoglalásának? Yálass i íaekről én asárt nam beszéltem* mart orról s fagyalmi -tárgyalássa elég hosszassá beszéltem, sséretnék arra' vonatkozólag válaszolni, hoy én a pártot pocskondiázó és cinikus megjegyzésekkel illettem éveken keresztül. Sst nem tudom elfogadni Kovács elvtárs. Itt nem e cinizmusról akarok beszólni* hanem a pooskondiázásról. elsősorban szeretném est a kettőt különválasztani. ioeo« koadiázó megiegyséeről annál kevésbé lehet ssó, - most hallom először. - és nyilvánvaló, he éveken keresztül az én réesemrvl ez ment volna, valakit est már csak caóbahoata volna nekem, ÁSért sséretném a kettőt különválása tani egy -áetől* mert as egyiket én rosszindulatú, ^ ellenséges dolognak tartom és én nem ellensége vegyek a pártnak, a pártot én magsáénak érsem és ha valamit mondtam, vagy felssc* laltam, valahol, asért szólaltam fal, mert a aagaa Ügyéről van ssó. Jgyanugy, mintha megvágnám aa ujjamat* fájna a kesém* ugyanúgy ha a pártnak valaki, véleményem eserint nem Jót tsss* ugyanúgy fái nekem is. áppen esért tettem esővé, de hogy pooekondiáatam volna, kívülálló módjíra beszéltem volna a pártról* est s leghstározottaübaa vissza ksll utasítanom. A másikat aam tudom visszautasítani* aa én termésesteaben kétségtelenül van ilyen vonás, est már többször mondták nekem* A cinizmus adottság, kérdése, melyből so-kat le lehet küzdeni ée ami még él bennem* nem vetkőztem aég le eléggé* esóval ilyen látsaat lehetett, de sb -ban soha nea Volt sem a £Y-gel* sem s párt vezetőivel szem-en semai* mgedjék aeg ee elvtáresk*hogy egy személyes momentumot elmondjak* Pártunk vehetőit régóta* hosesu esztendőkön keresztül lemertem* gésalat a krasaaodono Iskolán* ruszint a fronton* ahol ezemélyee jóindulatot és aegitséget kaptam* 'IsIán kivétel nélkül* e párt minden vezetője személyes tanáénál, segítséggel és - engedjék meg* hogy ast mondjam* - szere tó gondoskodással fordult hozzám és nem tudom, honnan adódnának erre váláséképpen pöcs,ondiásó megjegyzések, cinlsansom kétségtelenül van* es ellen nem tudok ugy tiltakozni* mint s másik ellen* de a kettő nem azonos. A márciusi határozat engem rendkívüli módon fejbevert* Aa egészet hirtelenében nem értettem* Nem láttám+hogy miről van asó, azt tudtam,hogy a nehézipart kell er"ölteni* és as önköltségcsökkentés rendkívül feutos alapvető dolog ée e termelékenység emelése is* - és nyilvánvaló* hory bár nem vagyok közgazdasági szakember, ezen vitásai sem tudtam ée elfogadtam. 4t márciusi határosat előtt is munkahelyemén keményen ós következetesen verekedtem szórta hogy a lap es Ipar kérdéseivel foglalkozzon, ileaés körülmények kösött* mert ások, akik as ipar kérdéseihea voltak beosstva, falura mentek ée ások a faluról akartak irni. Odáig mentem abben*hogy megtil-