MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. április 19. - 1955. május 3.
1955. április 26.
A másik probléma, hogy as Elnökeégnek legnagyobb része pártteg éa visszás helyzet alakul kl, amikor Veree Péter, szabó Pál, Illyés Gyula mutatja mag hogy az Elnökségi pártcsoport milyen helyen álláspontot foglaljon el égyea irodalompolitikai kérdésekbea. ás irodalom kőzelebbvltele e séphes rendkívül fontoe kérdés, da szerintem nem azon kellene gondolkodni, hogy as Elet éa Tudományhoz hasonló lapot alapítsunk, hanem azon, hogy as Írói müvek e meglévő lapokban komolyabbmértékben cserepeijenek. Sem a Szabad Kapnál, asm más napi, vagy hetllepnál nem elkerült komolyén venni est e dolgot, pedig nem egy novella, tárca, vara van, amit sokkal nagyobb ssámbatt közölhetnének lapjaink. Pontonnak tartanám, hogy as Irodalmi folyóiratok töltsék ba as "irodalom műhelyei" szerepét. Nem lehet minden irodalmi terméket agy szerkeszteni, hogy rögtön százezres példányszámot érjen el. Szükségéé a Csillag - ás a többi folyóiratok ia- mart ezt az irodalom fejlődése szükségessé toezi. Ami a tömeges terjesztést illeti, lehetőséget eleősorben a heti, napilapokban és irodalmi mellékeletek létrehozáaában latos). Darvaa József clvtárs t Az anyag engem nem elégített kl. Nem a valóságnak magfelelően mondja el a helyzetet éa elken eok fontos kérdést. Nem tudom mikor készült, mennylrs tudta figyelembevenni a márciusi határozatot áa as utána kialakult helyzetet ós állapotot, pedig fontos e mi számunkra, hogyan állnak hozzá a határozathoz kommunlata Íróink. A helyzet nem nagyon jó, bár javul. Feloldódás ven ez Íróknál éa az ia valami, hogy néhányan kezdik felismerni e zsákutcát, amibe jutottak éa karcaik a kiutat, da egészében ezért mégis súlyos éa nem tul biztató a helyzet. A kemmunieta Írókról nem lehet mondani, hogy általában nem fogedják el e márciusi határozatot. Ilyet nem lehet érezni, vlezont túlságosan; csak általában fogadják el. Hogy a azoclalizmust építeni, kall, a nehézipart fejleszteni kell, vagyis az alaptételt elfogadjak, da abba nem mennek bele, hogy irodalompolitikái konzekvenciáit levonják, kutsssák a politikában, az irodalompolitikában elkövetett hibák elméleti forrásait, kutassák ás sl la lemérjék a aeját felelősségüket és igyekezzenek nézeteiket revízió alá venni. Amakidajén Íróink nagyrésze nagyon jó szívvel vette az 1955* júniusi határozatot éa jelentékeny részük szivvcl benne volt a jobboldali eltorzitáeokban. Helytelen lenne elhallgatni, hogy félelem ven ez Írókban, hogy a júniusi határozatok helyes megállapításai éa as abból levont helyea Irodalompolitikái megállapítások ia vlaesaealnálódnak. Est nem szabad figyelmes kívül hagyni. Alapvető ok, hogy az elkövetett hibák, a márciusi., határozat egészével nincsenek tisztában íróink. Nam vonták la a konzekvenciákat, hogy a kommunlata Írók jelentőé része a marxista műveltség dolgában igen gyengén áll. Napról napra döbben rá as ember, hogy ajapvető kérdésekkel - mint a párt irányító szarepe, proletárdiktatúra lényege, fűnkalója, a párt,ezerepe a kultúra, Irodalom irányításában - nincsenek tisztában. íróink Jelentőé réssé a kéta féleségről beazél, Írói éa funkcionárius! faladatról. József Attils ünneplését szinte óvásnak használták fal a párt irányításéval szemben: "Vigyázzatok érteni kell az Íráshoz". Mindaz azt mutatja, hogy a marxi eta műveltségben, az alapkérdésben vannak rendkívül komoly fogyatékosságok. Hiányzik s kommunista Íróknál a kommunlata légkör, hogy általában a közügyekhez kommunista felelősséggel álljanak hossá, hogy a párthatározatokat kcmnunlsts módon kszeljék. Hiányzik az az írószövetség kommunistáinak Jelentékeny részénél, ami eléggé elszomorító. Alapvető kérdéa a kommunista magatartáe hiánya éa ha komoly fordulatot akarunk elérni, ezeket kell megragadni éa a konzekvenciákat levenni. Nem javult eléggéehelyzet, amiben szerepe vann annak,