MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. április 19. - 1955. május 3.
1955. április 26.
- t Ebben a munkában la sokat ssglthst a Budapeeti Pártbizottság, a Központi Vezetőség mellett* Ksmesak az Írókban, hanem ez oktatásban is hibának kell lenni, hogy az oktatáe kérdését évek éta nam tudjuk megoldani. Mag kell találni a jé előadókat, akik vita jellegűvé tudják az oktatást tenni áa meg kell javítani az oktatás munkáját. Erdei elvtárs? Legfontosabb kérdéa itt az, hogy a pártszervezet vezetősége milyen munkát fejtett ki a jobboldali jellegű hibák, nézetek ellen éa miért nem vezatatt komolyabb eredményre ez a k munka. Ennek sekfém ezervezeti vonatkozású oldalát emiitették. En szeretném felvetni azt, hagy a pártszervezet vezetőségének la éa az írószövetség titkárságának ls ezekben a kérdéaakben érdemben, tartalmában mik voltak a véleményei, állásfoglalásai. A jobboldali jellegű hibáknak jelentőé része az irodalom terén együtt jelentkezett olyan uj törekvésekkel, melyek 1953. június után az irodalomban kezdődtek éa ezeknek a helyességét bizonyítani, alátámasztani éa tovább ösztönözni fontos lf rodalompolltlkel feladatunknak tartottuk. Kát irány van, két utón jelentkeztek az uj törekvések. *v3s 1. / Fontoe feladatnak láttuk az élethez valő közelebbJutáét áa részleteiben ia igazabb ember ábrázolást* Nem mondom, hogy június előtt az irodalom elvi, kritikai cikkeiből ennek követelése hiányzott, erről ninca azé. azonban az irodalom aa Írók fejlődáss mégis ebben az időbea jutott al oda, hogy minden Íré a aaját munkájában érezte felvetve a kérdést, az előbbi időszakban végzett munkájának a bírálatát, éa a felelőa Írók között az a kérdéa fontos Irodalmi és politikai problémaként vetődött fel. Tehát ezt támogatni az irodalompolitika fontoe faladatának tekintettük. 2. / áz irodalmi, nemzeti egység továbbfejlődéséé Világos, hogy olyan Írónak a megszólalása, mint Tamási Áron, Németh László sok problémát rejt magában, da visszatérés* faltétlenül eredménnyel jár. Ezen s vonalon, az egyaég továbbfejlesztése vonalán, az élet igazi ábrázolásának vonalán a pártszervezet a lehetőségekhez képeat komoly munkát fejtett ki éa Itt van érteima annak a megállapításnak, hogy a taggyüláa politikailag elég komoly azerepet játszott, fenntartva, hogy a jelentős irók ritkán szólaltak fal a taggyűlésen. Másik oldala az, amikor az elkövetett hibákat mag kall álla ltani. Az élet ábrázolása ée a nemzeti egység vonalán sok olyan kérdés Volt, amivel keményen 4 kellett véna szembeszállni. Felmerült es Uj Keng eaete, lgasaág ábrázolása. Itt valóban a pártszervezet hallatta szavát, mégsem lett belőle hatásos éa eredményéé politikai harc. Mindazt a magam részéről le meg kell állapítanom éa eaak a márciusi határozat óta látom világosabban. Rendkívül fontoe az Iróazövetség munkájában az Ideológiai tanulás, az oktatáe komolyan vétele, ds est Öaesekötve az élettel e politikai közvélemény megteremteaéval as irók kösött, hogy neoeek irodalmilag nézzék a kardosakat, hanem a mi társadalmi életünk kapcsolatában vizsgálják. A perspektíva megmntatáae, kibontakozása csak Így lehetséges. Ami az Elnökségi pártcsoport és a pártszervezet vezetőségének kapcsolatát illeti, a gyakorlatban rendkívül fontoe, hogy együtt dolgosson, mart az Elnökségi parkcsoporton belül is aok probléma van. A párttag Írók között passzivitás, visszahúzódás vsa, nam lehet elérni, hogy a párttagaág körében a problémák komolyan megvitataere kerüljenek éa eredménye la legyen e vitáknak. Fontosnak tartom éa ia - bár számszerűen nem tudom mi a helyes aranyhegy több vezetőségi tagot vigyünk az Elnökségi pártcsoportba, nemcsak szert, hogy ott hellják a vitát, hasam hogy aktívan ráeztvehecsenek e vitában és hogy as irodalompolitikái feladatok kialakításában részük -legyen.'