MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. december 2. - 1954. december 28.
1954. december 7.
Bíró r ereno elvtársi Helyesnek tartom a kérdések taglalását. így dologra hívom fel a figyelmet, erra,hogy as aktuális politik^i~4*elyze+tel jobban Öesze kellene képese-kii, különösen a nómet militsrizmusnak as áletrehivááával. Amint látjuk, az újságokban, valószínűleg lenuárbsii kerül sor a párisi szerződés tárgyalására, szükséges, hogy erre az időszakra megfelélő politj^. kei hangulatot biztosítsunk. Ezárt sokkal élesebben kellene ezt a részit kihozni, ^zzel kapcsolatben '" ' Javaslom,hogy a f ilm nocsak egyszerűen Budapestet mutassa aeg, hanem pl. nálunk is ven Magyarország gon egy sor olyan film, amivel meg lehetne mutatni ' a deportálást, meg lehetne mutatni, hogy mit csinálták a felszabadulás előtt is a németek. Még azt is javaslom, hogy a modern irodalmat is használjuk fal, nagyon sok olyan rész van, ami érdekli a lakosságot, amelyekből sz emelvény eket lehetne bemutatni. Ha ezt megszervezzük és utána elbeszélgetünk az emberekkel, egész más lesz a helyzet. Mindezt fel kell használni ahhoz, hogy a békéért való aktiv harcra tudjuk mozgósítani az embereket. Farkas László elvtársi Részben azt a gondolatot szeretném folytatni, amit " Biró elvtárs felvetett. A loáves évfordulóval kapcsolatban vissza kell tekintenünk arra, ami volt 49 s 1945 előtt előtt. Feltétlenül beszélnünk kell arról, I hogy a német és magyar fasizmus ellen tulajdonkép- I pen az utóbbi években már az egész nép szembenállt ennek nagyon sok jele mutatkozott már akkor is. NohaJ a ni országunkban nem alakult ki egy olyan széles I nagyarányú fegyveres harc, de ennek a fasizmussal szembeni szembenállásnak számtalan jele volt, nemcsak idehaza, hanem kint a frontokon is. Ezt meg j kell mutatni. És beszélni kell arról, hogy a mi ka- ] tonáinkat, a magyar fiatalságot, férfilakosságunekat hogyan vitték ki, milyen embertelen körülmények között és hogyan tették a német fasizmus martalékává. Szc van s tervezetben arról, hogy meg kell emlékezni a 1942-ben lezajlott tüntetésről a Fetőfiszbbornál, majd később a Gömbös szobor felrobbantása, Battyhányi téri akció, stb.-ről. Én azt hiszem, hogy sokkal több bizonyítéka van a magyar népnek a háborúval való szembenállásának, mint ez a pár adat. Sokkal több a bizonyitákunk arra, hogy hogyan állt ellen a magyar nép a fasisztáknak. Pl. a munkások a gépeket nem engedték kihurcolni Németországba, a parasztok nem adtak gabonát, nem engedték elhurcolni állataikat ós ezer és ezer példája van annak, hogy népünk szeobsnállt a fasizmusnak. Voltak ennek má3 jelei is. A frontokon megnyilvánult ellenállás, shogy sz emberek tízezrei fordultak szembe parancsnokaikkal és álltak át a szovjet hadsereg oldalára. Ven szabad e dolgokat azzal elintézni, amikor a munkásosztályról van szó, hogy mit Jelent számára a felszabadulás.Nem lehet elint esni azzal, hogy a dolv gozó nép van a hatalmon. Itt nemcsak arról van szó, hogy a munkásosztály uralkodó osztállyá lett, hogy > a munkásosztály tulajdonossá lett, beszélni kell srról, hogy hogyan vette birtokába a termelősszközö-
