MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. december 2. - 1954. december 28.
1954. december 23.
tanulmányában azonban, amelyet az Épitészeti Tanács felkórósérc átvizsgálni alkalmán volt, két igen fontos foktor hiányzott. Az egyik a telepszerű építkezésnél feltétlenül létcsitendő közintézmények /% iskola, óvoda, bölcsőde, üzletek, parkositás:/ költsége, násrészről a foghijas ópitkezesőknél az a költség, amit nagyvárosok főútvonali foghíjainál nyilvánvalóan szükséges jobb homlokzati kivitel ős esetleg a szomszédos épületek párkánymagasságához csatlakozás követelményei jelentenek. Az előbbi költségadatokra vonatkozóan az é,M, épitési igazgatóságának közlése szerint a lakóteleppel kapcsolatban épülő iskolák, óvodák költségei az' Összköltségnek kb. 3 jCát, az egészségügyi berendezéseké, bölcsödóké 1 fo-át, az üzlethelyiségeké 6 #-át tették ki, Ategje^.yzem, hegy az üzlethelyiségek terén a vonatkozó niniszterta- . nácsi rendelet alapján nézeten szerint a Kereskedelmi Minisztérium általában túlzott igényeket támasztott, /k feghijas építkezéseknél ezzel szénben a homlokzati többletköltségek 4-7 $-ra becsülhetők, Iüzlethelyiségek igénye ezenfelül rendszerint ezeknél is fellép. Nyilvánvaló, hogy ezeket a költségeket szembeállítva igen sok esetben IdL fog derülni, hogy a fog h íjas épitke zés gazdaságosabb a telcpsze' rü építkezéseknél. • Ncn akarom a" kétfelé eTpités cgyob előnyeit ős./ hátrányait nérlegclni% a belső utvonalak.foghíjainak építkezésénél előny a városkép megjavítása, a rendszerint közuüvóly közlekedéssel . legjobban ellátott helyek fölhasználása, a telepszerű építkezésnél nagyobb épiteszi egységek, létrehozásának,egészséges környezet .megteremtésének lehetősége- stb. Bizonyc3 azonban az, hogy osetrő'l-ésctro gondos r. iérlogclés alapján kell eldönten ünk,; hog y a két épitési nócT " köaül m elyiket vá lasszuk.' Budapesten a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat vizsgálatikat végzett feghijas telkek bcépitési lehetőségére és e vizsgálatok alapján a Tanács VB. az Építészeti Tanáccsal együtt felterjesztést intéz a Minisztertanácshoz, amelyben kéri annak biztosítását, hegy a legközelebbi években Budapesten a lakásépítkezések egy része belső, foghijas telkeken történjék. A javaslat konkrétan megjelöli azokat az utvonalakat, ahol .ez elsősorban kivonatos. Ugyancsak eldöntendő kérdés, hegy milyen mértékben történjék az épít kezés ü r es, szűz területen, nilyen mértékben ott ahol neglevő elavult épületek éibontls V/yu^névezett szanálás szükséges. A VATERV erre vonatkozólag is"klíszitett Összehasonlító tanulmányokat és arra a megállapításra jutott, hogy bár maga sz épitkezéB a szanálásmentes külterületen rendszerint olcsóbb, üzemeltetés szempontjából a városok belterületén épitkezés olyan előnyöket rejt magában, hogy " az üzemeltetési differenciát tőkésitve, az általa vizsgált példáknál legtöbb esetbon kedvezőbbnek mutatk o zott a belterületi épitkezés annak ellenércT*~h qg y a szanálás mért é ke a vizsgált példáknál meghalad ta a ko rmán y által köt el ezően clőirü maximálisan 3~%-ot,. Véleményem szerint o kérdésben á városrendezési torvok ismeretében mindon estben gazdasági kallculásiókat koll késziteni/és a gazdaságosság mérlegelése mel lett a vá rosfejle sztési sze mponto kat is dönt ő m ódon teKTn- tot'bo kell venni. A 'sz'az'alekó't nem szapaa merev szabállyal ^megkötnT, hane m min d en esetben mérlegelni kell a szüksé ges szanálás mértékét.
