MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. június 22.

1954. június 22.

a mult év december* éta van javulás, Az év elején voltak nehézségek, energia, tél stb. Hiába, ezt nemcsak egyes személyeknél kell figyelembe venni, hanem a dolgok analízisénél is. Jóllehet mi nem akarjuk saját hibáinkat és az üzemek hibáit ezzel takargatni, de nem hiszem, hogy helyes lenne, ha a felső vezetés hiányosságait nem említenénk meg. Biró elvtárs mái erről beszélt. Hogy az önköltséggel, a termelékenységgel milyen helyzetben vagyunk, nem utolsó sorban a túlzott hajsza következménye. A Tervhivatalban ebből a helystből a mai napig nem vontak le konzekvenciát. A Tervhivatal vezetői nem ismerik az életet és nem elég élő a munkájuk. Egy két példa: 5ooo millió forintot kapott az építőipar beruházást. Tavaly 5.300 millió forintot* Ha figyelembeveszszük, hogy tavaly centralizált, nagy építkezések voltak és most nincsenek, akkor mindenki látja. hogy ez nem reális* A Tervhivatal tartotta ezt az Összeget* Kost állandóan looloo millió forinttal szállítja le* Be még mindig nem tudjuk, hegy mennyi lesz és mit kell építeni* Tudom, hogy nekünk elsősorban a saját hibáinkról kell beszélni és azt Kell javítani, de azért javasolom, hogy nézzük meg ezt a kérdést* Ez az előterjesztés egy távlatot adott* Ez nemcsak egy mozgalom, ez sokkal több annál. Ea a dokumentum megadja a feladatokat a kerületi és egyéb pártszervezetek számára* Én is aláhúzom, hogy ne a szokásos mozgalomra gondoljunk. Nézzük csak meg a Szovjetunióban 1 év óta milyen szolid munka folyik. Nincs annyi mozgalom, nincs annyi lárma mint azelőtt. Gondosan figyelik az uj módszereket éa azokat elterjesztik, de még annyi hang sincs, mint azelőtt* Megmondom őszintén félek attól a dátumtól, amit Szabó elvtárs mondott* Hosszú és SZÍVÓS munka eredményének kell lenni, nem lehet ezt 5 hét alatt megcsinálni* Nem helyeslem, hogy a minőség kérdésiről egyáltalán nem beszélünk. Én azt hiszem, ez nem választható «L az előbbi két kérdéstől, könnyen lehet azonban az, hogy a termelékenység és az önköltség é-s a minőség rovására fog menni, ez pedig egy kicsit veszélyes. Ami a bémeést illeti, véleményem szerint nem helyee általában a bérekről beszélni. Ha az elvtársak a statisztikát megvizsgálják, kiderül, hogy 195o. óta, amikor a magyar i, párban a nem termelők aránya 2o £ volt, ebben benne voltak a műszaki, adminisztratív stb. - ma ez a szám 33 majdnem minden munkásra 1 nem termelő esik. Itt van egy óriási tartalék. Nem mintha a normalazitást védelmezném, ott is hiba van. Be azért vizsgáljuk meg amásik oldalát is. A technika fejlődésével a nem termelők aránya állandfan nő, de azért azt hiszem, a jelenlegi szám tul magas* Nálunk azért van olyan nagyarányú mozgáa, /ez általában a magyar iparban rendkívüli módon megnőtt az első negyedben/ mert nincs kialakítva helyes bérezési feszítettség. Mit lehet itt tenni? Azt hiszem a mi bérezési politikánkra egy 4-5 éves tervet kellene kidolgozni. Minden jel azt mutatja, hogy normarendezésekkel, tehát azzal, hogy leszedjük mindig a magasat, nem megyünk sokra. Be 4-5 év alatt az erre szánt pénzt helyesen el lehetne osztani. Természetesen ez