MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 1.
1954. április 1.
Lassan jönnek a tervek, sok a változtatás. A Központi Vezetőség 1952. júniusi határo" zata kimondja, hogy nem követelnetünk addig fegyelmet az alsóbb szervektől, mig a vezetők részéről fegyelmezetlenséget tapasztalnak, ugy gondolom, hogy ez ma is fennáll, ook múlik az üzemi munkán, de azért szeretnék rámutatni, hogy pl. az építőiparban mi folyik. 500 millió forint értékben kell építenünk a tavalyi 5<>3 millióval szemben, sokkal nehezebb helyzetben mint tavaly, mert az egész országban szét vannak szórva a munkahelyek. Az építőipari munkások létszáma 4o %-al kisebb, jelenleg 72 ezer munkás van az állami építőiparon kívül, de szaporodnak az állami építőiparon kivüli vállalatok. Minden vállalat építőipari vállalatot hoz létre ós semmi ellenőrzés nincs. A bérfegyelem lmgretlen. Egy • helytelen példát szere tnék ezzel kapcso latban elmondani. Ag Es ti B udapest március 12i apróhirdetésében a Kohó és Gépi pari Minisztérium építőipari vállalata híraeibi t hogy onrülményeX5özott^a párt éjs szakszervezeti munka lehetetlen. A Tervhivatal és állami szervek részéről semmi terv nincs, hogy, meddig menflpnk. Ez egy kivételes eset, ilyen aranyok á többi iparban nincsenek, de azért hibák vannak. A yasljgark özszükségleti cikkek gyártását kiádtukTmint jalszót, de senki meg nemTtervezte, aenkj^ nem ^lenorzl^ hogy mit gya> tajskXJSz azt mutatja, hogy az állami szervekben nincs komoly törekvés, hogy a párt politikájáért ugy harcoljanak, ahogy kell. Javasolom - bár országos szervekről van szó - hogy élesebb hangot kellene megütni az ott dolgozó kommunisták felé. Az anyagban a munkafegyelemről is szó esik. A munkafegyelem nagymértékben bérpolitika is, A pénzügyi lazaságókat intézkedésekkel könynyen meg lehet akadályozni, a bérfegyelmet nehezebben lehet megszilárdítani. Ez komoly veszéllyé vált Budapesten és egyes minisztériumok ezt ápolják is. A prémium kérdésében megengedik a lazaságokat. Ennek következtében az az érzésem, mintha a referátumban a kongresszusi verseny ábrázolása a valóságnál jobb lenne. A kongresszusi verseny valóban folyik, de az előző szakaszok hangulata még hiányzik. A referátumban tul sokat hivatkozunk a Pártbizottság és a Pártválasztmány határozataira - 14-16 esetben - vigyázni kell, nehogy aránytalanság legyen a K.V. határozataihoz viszonyítva. Ugy találom, hogy a párt belülről Van ábrázolva. Nem tűnik ki, hogy a párt és a lakosság viszonya hogyan alakul*
