MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. február 9. - 1954. február 16.

1954. február 9.

kőzik az értelmiségiek közötti politikai munka megjavítására. Egyes kerületi pártbizottságok /IX., XI.,XII./ többször napirendre tűzik az értelmiséggel kapcsolatos kérdéseket. Egyes üzemi pártbizottságok rendszeresebben beszámoltatják a műszaki értelmiséget feladataik végrehajtásáról. Pl. a Kőbányai Textil pártbizottsága ellenőrzi és segiti vállalásuk teljesitését. Mindinkább kikérik véleményüket és megbízatásokat adnak a termelési nehézségek megoldására. A töme-gsze^vezetek-y - különöseir/^r szakszervezet - bár még kevés tekintéllyel rendelkezik, egyre inkább foglalkozik az értelmiség gazdasági ás egyéb problémáival. Ezek a jelenségek azonban nem általánosak. A javulás inkább a műszaki értelmiséggel való foglalkozásra szűkül le ás majdnem kizárólag csak szervezeti téren mutatkozik. Az értelmiség többi rétegeivel a pártszervezetek a nagyobb kampányok kivételével szinte egyáltalán nem foglalkoznak. Ennek következménye, hogy az értelmiségi pártszervezetek munkája a leggyengébbek közé tartozik. Az értelmiségi pártszervezetek vezetőségei és pártbizottságai bár tesznek erőfeszitéseket a politikai nevelő munka megjavítására, a kerületi partbizottságok s^jgátéséaaek hiánya miatt~Tiem-i7araltak meg azokat a legjobb formákat, melyek alkalmasak az értelmiség nevelésére. A hibák okait a következőkben látjuk: 1./ A párt és tömegszervezeti vezetők jelentős részénél szektáns, értelmiségellenes nézetek találhatók. Ezek az elvtársak nem értik világosan az értelmiségnek a szocializmus építésében betöltött szerepét. A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata után sem értették meg sok helyen, hogy a pártnak a munkásokon kivül rendszeresen nevelő munkát kell folytatnia a dolgozók többi rétegei, elsősorban az értelmiségiek között. Nem látják világosan, hogy a nemzeti egység megszilárdítása lehetetlen a különböző rétegek igy az értelmiségiek - állandó nevelése, megnyerése nélkül. Mindez megmutatkozik abban, hogy még több helyen bizalmatlanok a pártszervezetek az értelmiséggel szemben, idegenkednek tőlük. Különösen a régi értelmiséggel szemben tapasztalhatók, hogy egységesen reakciós, osztályidegen elemeknek tekintik őket. Sőt, helyenként, pl. az RM-ben széleskörű szembenállás mutatkozik meg az értelmiséggel kapcsolatban.