MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. február 9. - 1954. február 16.

1954. február 9.

^^m-biznak feladatot ráju^^em dicsérik^meg jó munkájukat. Másrészt túlzott követelményeket állítanak velük szemben, akiknek nincsenek és nem is lehetnek problémáik. Ezért pl. a műszaki értelmiséget az üzemi pártszervezetek "csak beszámoltatják", de nem nevelik. Az értelmiség lebecsülését tükrözi a velük "^v foglalkozó népnevelők alacsony politikai szinvonala és nem megfelelő / szakmai ismerete is. Az==s^^^ox^sxmk ezért nincs megfelelő tekinté-v. • lyuk a tudósok, orvosok között és nem tudják felvenni a harcot a hely-' telén nézetekkel szemben. 2. / A-pártsae-rvozctok politikai'irezetésének — sainvonolo scm felel meg a követelmé-nyek-aek. A párt és tömegszervezeti funkcionáriusok alacsonyabb általános műveltségük miatt nem szivesen foglalkoznak az értelmiséggel. Nem ismerik és nem tanulmányozzák az értelmiség hangulatát, gondolkodásmódját, élet és munkakörülményeit. Ezért a közöttük folytatott politikai nevelőmunka sablonos, nem felel meg az értelmiség igényeinek. A jelenlegi egészségtelen helyzetet mutatja, hogy a pártszervezetek, és pártbizottságok vezetőségi tagjai és titkárai között nagyon,kevés az értelmiségi pl. a budapesti ipari jellegű alapszervezetek titkárainak mindössze 2.7%-a műszaki értelmiségi, vezetőségi tagjainak pedig csak 3.9%-a, holott az üzemekben jelentős szerepet töltenek be a műszakiak. A felszabadulás óta többezren végezték el, illetve végzik az egyetemeket és főiskolákat, megnőtt népünk általános tudása. Pártszervezeteink pedig nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel, nem gyűjtik soraikba az uj értélmiségiek legjobbjait. Mindez komoly kihatással van a vezetés ázinvonalára, a pártnak a

7 tfljBOgak^sei^y-aló kapcsolatára, 3. / Az értelmiség közötti helytelen, ellenséges nézetek adódnak abból is, hogy az elmúlt években nem fordítottak megfelelő gondot az ideológiai harcra, értelmiségi dolgozóink eszmei, politikai nevelésére. Sokszor csak hangoztattuk az ellenséges nézetek káros voltát, de nem zuztuit szét azokat, nem cáfoltuk meg, mint a burzsoá ideológia megnyilvánulásait. Ennek következtében a kialakuló uj értelmiség jelentős része nem gyakorolt megfelelő politikai hatást a régi, polgári értelmiségre, hanem asszimilálódott a régi éitelmiséghez, átvette ennek burzsoá nézeteit.