MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. december 8. - 1953. december 15.

1953. december 8.

" KÖZIEKÉDÉS- ÉS PÜSTAÜGYI BUDAPESTI VÁROSI TANÁCS MINI S ZTÉRIUfiU VÉGREHAJT OBI ZOT TSÁGA. 07/387/1953. szán. Készült példányban. Ez a az. példány. EIÓTBRJESZTÉS Budapest városi tömegközlekedésének megjavítása és fejlesztése tárgyában. • Budapest lakosságának egyik legfájóbb kérdése a közlekedés mai állapota. A zsúfoltság olyan mérvű, hogy a dolgozók fáradtan érkeznek munkahelyükre, ami károsan befolyásolja munkaképességüket és munkakészségüket, - állandó elégedetlenség forrása es emellett növeli a baleseti veszéüyt.A fóvárosi tömegközlekedési eszközöket igénybevevők száma 1938-hoz viszonyitva 274 $-ra nőtt, ugyanakkor a jármür ek férőhelyeinek száma csak 13 1,'b-kal. /:láad. l.sz. táblai/ A valóságban azonban a forgalom lebonyolításában résztvevő férőhelyek aránylagos száma ennél kisebb, mert a jármüve k elör egedése, valamint az anyag- és alkatrészhiány miatt az 193b évihez viszonyítottan jelentősen megnőtt a javításban lévő jármüvek száma. A villamoskocsi állomány mintegy 45 $-a, tehát kb. 9oo drb«, 4o-6o év óta van használatban, /:lásd 2.ez. tábla:/ alkatrészhiány miatt 6o villamos és autóbusz javítását nem lehet befejezni és ezért ezek forgalmon kivül állánck.A fővárosi közlekedés dolgozóinak komoly érdeme, hogy bár nagy erőfeszítések árán, még.mindig le tudják bonyolítani a szállitási kapacitáshoz mérten óriásira nőtt utasforgalmat, - s a dolgozókat, a tűrhetetlenné vált zsúfoltság mellett is, de elszállítják munkahelyeikre és onnan otthonukba. Elősegítette ezt, hogy a közlekedés dolgozói és az utazóközönség nagyobb, fegyelmezett része már eddig ie igen sokban hezzájárultak a rendelkezésre álló férőhelykapacitás növeléséhez és a meglévő férőhelyek szállitási kapacitásának fokozásához.Az utazási igény megnövekedéee és a férőhelyek számának elmaradása közötti aránytalanságét súlyosbítja az a körülmény, hogy a kapitalista korból kétszeresen rossz köziele dést kaptunk örökségbet 1. / A két világháború közötti időben Budapest hagyományos gyürüssugaraa települési szerkezetének fejlődése elakadt. A Hungáriakörut télies kifejlesztése elmaradt, a Dózsa György útnak az Orczy térig való egyenes vezetése nem tör tént meg.- Nem törődtek a peremvárosokat összekötő vonalak kiépítésével.- Aránylag megfelelő közlekedéssel cs ak a polgárság-lakta belvárosi részek voltak ellátva, - míg a prol* tárlakta peremvárosok közlekedésére semmi gondot nem forditettak, s autóbuszközlekedéssel - a nagyvárosi közlekedés alapelveivel ellentérbesen csak a belvárosi részt és részben a villanegyedeket látták el.2. / A főváros és a fővárosi közlekedés régi vezetői elhanyagolták a jármüvek felújítását és kor 3zerüsitését, különösen a megfelelő villamos-metorke sik beszerzését. így állt elő az a viszás hely-