MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. augusztus 13. - 1953. szeptember 1.

1953. augusztus 18.

Ha meg. is tettük ezt formálisan csináltuk. Elmondottuk, hogy ón is felelős vagyok az elkövetett hibákért ós őzzel megelégedtünk. Nem elemeztük hibáinkat, hibánk okait és ozzcl nehezítettük hibáink kijavítását is. A PB. osztályain is hasonló a helyzet. Bár az utóbbi időbon az osztályok értekezletein kritikusabb "és önkritikusabb a légkör, do munkatársaink még mindig igen óvatosan bírál- '' ják az osztályvezetőket, a PB. tagjait és egymás munkáját, - magatartását. ^ Hiányzik még tehát a munkaközbeni folyamatos személyekre való tekintet nélküli pártszorü birálat és az őszinte, alapos önbírálat. E kritikátlanság és az önbírálat hiánya ez a _l?ncm bántlakf to so bánts" nézőt azért jellemző a BPB.-ra és az apparátusára, mert nam. szívesen fogadjuk a bírálatot, húzódozunk hibáink nyílt feltárásától, sót igen gyakran visszautasitjuk a fö lénk elhangzott bírálatot. Kindcz vonatkozik reám is. Mivol gyak- £ ran személycsen döntöttem fontos kérdésekben - a PB. kollektívája helyett - a magam elképzelése és a magam feje után, kezdtem hozzászokni a kritikátlansághoz, méginkább az önbírálat mollőzéséhez. Igy alakult ki bennem a csalhatatlanság érzésének csirája. Igyekeztem ez ellGn küzdeni, do mivel nem kértem, nem követeltem ehhez a kollektíva segítségét, mivGl.nem tártam fel magam a kollektíva előtt, nem is érhettem el megfelelő eredményt. Nem egyszer előfordult, hogy nem fogadtam ol a felém gyakorolt bírálatot, vagy csak nagyon nehezen fogadtam ol, s hogy türelmetlenül, meggyőzés helyett utasitásszerücn mondottam véleményt. Ezzel magam is fékeztem a PB-on belüli bátor vélemény nyilvánítás fejlődésót ós munkatársaim aktivizálódásának fokozását. Nom véletlenül alakult