MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. augusztus 13. - 1953. szeptember 1.

1953. augusztus 18.

ki egyes elvtársakban az a nézet, hogy rendkívül alaposan kell megindokolniuk a felém gyakorolt birálatot, ha azt akarják, hogy el is fogadjam azt. Nem mentem' tehát a birálat elé, s nem teremtettem magam körül egy olyan légkört, ami bátoritotta volna a mellettem' dolgozó elvtársakat a -pártszer-ü, éles birálatra és.az .őszinta^önbirálatra. Az én hibáim, az én helytelen magatartásom nagyban hozzájárultak a kritikátlan légkörhöz és az őszinte önbírálat hiányához . A BPB. eddigi munkája során a, legsúlyosabb hibá

t azzal követte el, ho&y nem támo&atta minden erejével az alulról jö vő birálat, kifejlődését. Amit tettünk 6nnek érdekében, azt is félkózzel tettük. Nem szivleltük meg mindenben az alsóbb pártszervek, az államapparátusban és a tömegszervezetekben dolgozó kádereink kritikáját ós javaslatait. Pedig számos értekezleten és megbeszélésen bírálták- munkánkat, hibáinkat. Ez a közöny a kritika semmibevétele, a kritika utáni tettek hiánya elvette az alsóbb szervekben dolgozó kádereink kedvét a birála.ttól. Ugyanakkor mi egyre ösztönöztük őkct, hogy bíráljanak bátran és keményen. Emellett gyakran el is fojtottuk, az alulról, jövő birálatot. Ha valaki az előre kialakított véleményünktől valamivel is eltérő nézetet képviselt azt az esetek zömében ledorongoltuk. Sok esetben fegyelmivel fenyogotőztünk, vagy opportunistáknak, rossz kommunistáknak bélyegeztük az ellenvéleményt nyilvánitó elvtársakat. Ez leginkább Ács elvtárs munkájára volt jellemző, do kisebb-nagyobb mértékben vonatkozik a PB. többi függőtlenitett tagjaira is. Az alulról jövő birálat gyakori elutasitá-sa,vagy elfojtása elsősorban önteltségünkből fakad, ogy olyan téves és káros nézotből, hogy mi minden kérdésben a leghelyesebb álláspontot