MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. június 3. - 1952. június 17.
1952. június 17.
végrehajtóbizottságénál is fennáll: a VB. itt is ritkán tüz napirendre egy-egy ÁB-i kérdést, vagy általuk összeállított anyagot. Az osztályok előterjesztései sok esetben csak formálisan kapcsolják be az előkészítésbe az állandóbizottságokat. Ezek kijavítása mellett a feladat az is, hogy az állandóbizottságok egyenletes munkáját elősegítsük, a tanácstagokkal való egy éni fogl alkozást rendszeressé tegyük és minőségi munkájukat az oktatás megjavításával biztosítsuk. II. Tanácsülések: A tanácsi demokrácia egyik legfontosabb megnyilvánulása tanácsü•Jtés.A tanácsülések napirendje 1951 év végéig általában a felső szervek által megadott anyag volt. H kerületi tanácsok önállósága a tanácsülések területén a Politikai Bizottság határozata óta komolyan fejlődött. Márciusban valamennyi kerületi tanács a tisztasági mozgalom kérdését, májusban pedig a kerületi zárszámadást tárgyalta. A másik napirendi pontot mindkét alkalommal a kerületi tanácsok állapították meg a kerület legfontosabb és legidőszerűbb problémáinak megfelelően. Valamennyi napirendi tárgyat az ÁB-k és a VB-i ülések előzetesen megtárgyalták* £ Fejlődés van a tanácsülések napirendi anyagának előkészítése terén is. AZ ÁB-k pl: a márciusi tanácsülést ugy segítették előkészíteni, hogy brigádokat alakítva bevonták a dolgozó tömegeket. Pl:VII. IX. kerület stb. ahol a tisztasági kérdés napirendjéhez 3-4oo kerületi lakost mozgósítottak. A tanácsi demokrácia kiszélesítését jelenti az is, hogy az egyes napirendi pontok előadói, számos esetben maguk a tanácstagok, illetve az állandóbizottságok elnökei voltak, H tanácsülés vezetéséhez pedig a szovjet módszer alapján saját soraikból választottak elnökséget. A tanácsüléseken a hozzászólások száma és minősége emelkedik .'Pl: . májusban a IV. kerületbe 31» a VI. kerületbon 24, a XX. kerületben 29 tanácstag szólalt fel, ugyanígy a többi kerületekben is.
