MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. január 8. - 1952. január 29.

1952. január 8.

4./ Jelentés a XX. és XXI. kerületeknek; az egyházi reakció elleni harcáról. Előadó: Csikeszné elvtárs. Horváth János elvtárs: /

Állami Egyházügyi Hivatal./ Az előterjesztéssel egyetértek, de hiányolom, hogy a protestáns egyházak kimaradtak. Az Állami Egyházügyi Hivatal létrejöttével a különböző tömegszervezetek és állami szervek kevésbbé foglalkoztak ezzel a kérdéssel., ugy gondolták, hogy az egyházi hivatal helyettük is elvégzi a munkát. Ezek a szervek nem értették meg az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét, semmilyen kapcsolatot nem teremtettek a hivatallal, pedig a klerikális reakció leleplezéséhez sok anyagot tudnánk adni az elvtársaknak. Javasolom, hogy a feladatok közé vegyünk fel egy olyan pontot, hogy a BPB. és a kerületi pártbizottságok, valamint a tömegszervezetek, állami szervek jobban támaszkodjanak az Állami Egyházügyi Hivatalra, konkrét anyagot kérjenek és segitséget a reakció leleplezésére. Az állami intézkedéseket illetően az a helyzet, hogy egy kicsit előre szaladunk és a kerületi pártbizottságok ezt nem tudják megfelelő en kihasználni. Pl. a XX. kerületben Décsei plébánossal kapcsolatban tett intézkedésekről most szerzett tudomást a kerületi PB. agit.Prop.titkára. Ha előre tudott volna róla, jobban kitudja használni politikailag. A klerikális reakció nemcsak a katolikus egyház, hanem a protestáns egyházak részéről is megnyilvánul. Vezetőik minden kérdésben egyetértenek az állammal, de határozataikat nem hajtják végre az alsó-papság soraiban. Nagy befolyással van az ^ alsópapságra, a lelkészekre a prezsbitériumok. Ezek tele vannak deklasszált elemekkel és egy-egy reakciós gócot képeznek. A szekták felszámolására nincs rendelet, de a prédikátorok csak működési igazolvánnyal beszélhetnek. Ezt a rendőrség érvényesiti. Amennyiben ilyennel nem rerdelkeznek az összejövetelt fel lehet számolni. Az ellenük való harc főleg közigazgatási kérdés, állami szerveink feladata. Biró Ferenc elvtárs: Szerintem az elvtársak nem helyesen hozták ide a problémát, a klerikális reakció elleni harc kérdésében. Mi nem mondhatjuk, hogy a vallás a legveszedelmesebb ideológiai ellenségünk, mi nem a vallás ellen harcolunk, hanem az egyházi reakció ellen. Az elvtársak ezt összekeverik és elhomályosították a kérdés lényegét. Túlságosan türelmesek vagyunk velük szemben. El kell csipni azokat, akik ilyen földalatti szervezeteket szerveznek és elvenni a kedvüket az ilyesmitől. A 3. oldalon van egy mondat: "Nem igen súlytják az ellenséges papokat állami és egyházi büntetéssel." Ez nem eléggé világos. Az ellenséges áfk papokkal nem csak akkor kell foglalkozni, mikor letartóztatják, hanem jóval előtte is, - keményen fellépni ellenük. A határozatban nem elég világos éppen abból a helyzetből kiindulva - hogy az elvtársak behozták a két kérdést Fel kell vetni, hogy a püspöki kar esküje az erőviszonyok változását, a mi győzelmünket jelenti. Mi foglalkozunk az emberekkel ideológiai vonalon a vallás ellen, de nem a klerikális reakció kérdésében, nem ennek a kérdésnek a tárgyalásánál. Amennyiben a vallás elleni harcról van szó, akkor erősebben ki kellene hozni az ifjúsággal való foglalkozást, ugy a nevelőmunkán, mint a természettudományos előadásokon keresztül. Egyetértek azzal, hogy fokozni kell a politikai nevelőmunkát, mert csak adminisztratív intézkedésekkel mem érünk el eredményt. A mi agitációnknak állandóan támadónak, harcosnak kell lenni, erre megvannak a lehetőségeink. Mező elvtárs: Egyetértek Biró elvtárssal abban, amit a vallás kérdésében kifejtett. Ezt már 8-9 hónappal ezelőtt is megmondtuk, amikor ezt a kérdést tárgyaltuk. Ha mi ezt igy felvetnénk, ellenségeink csak örülnének ennek. így felvetni egyáltalán nem helyes, sőt veszélyes dolog. Fennáll az a veszély, hogy nem folytatnak elvtársaüfc szívós harcot a klerikális reakció ellen, azt hiszik, hogy azok nem csinálnak semmit, mert a püspökeik megegyeztek az állammal. A ter-