MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. február 9. - 1951. március 6.

1951. február 16.

-Illa kerültek. Már mest foglalkozunk a Szabad Nép kampány és a kongreszszusi héten kitűnt káderekkel. Három értekezleten ismertettem ezt és Írásban is kiadtam, hogyan foglalkozzanak ezekkel az alapszervezetek. Ugy gondolom, hogy minden reggel kiértékelnénk az előző napi munkát, ill. azt, hogy milyen elvtársakkal ismerkedtünk meg. Hiba volt az, hogy a felszínre került elvtársakat első időben nem vontuk be politikai oktatásba. Később figyelmeztettük erre az alapszervezeteket, s most már ez a munka.folyik. Nagy Mária elvtársno: Elmondhatjuk a jelentésre, hogy egy lépést tettünk előre a kádermunka terén. Véleményem szerint a jelentés nagyon jó és világos, gondosan van ö'sszeállitva és megmutatja a valóságos helyzetet szervezeteinkben. Azonban 2 hibája van ennek a jelentésnek. Az egyik az, hogy ki van szakítva a pártépités, a többi feladatok problémái icözül és túlságosan káderosztály szempontjából látja. A káderfejlesztési tervből is ki van szakítva, nincs összefüggésben vele. Ez a jelentés megmutatja azt is, - amit Kovács István elvtárs felvetett a Budapesti Pártértekezleten hogy foglalkoznak az emberekkel és beállítják őket anélkül funkcióba, hogy megmondaná k, hogy mi a feladata. Nem a munkájuk szempontjából segítik. Véleményem szerint a javaslatok gyengék és ezek nem fogják előre vinni a munkát, nem adnak választ a problémákra, amit a jelentés felvet. A javaslatokat szeretném kiegészíteni azzal, hogy a káderosztálynak ki kellene dolgozni, hogyan akarja ezt a munkát a kerületekben előbbre vinni és ellenőrizni. Javasolom, hogy a Budapesti Pártbizottság osztályai osztályértekezleten tűzzék napirendre ezt a kérdést, hogy az egyes osztályokon hogyan foglalkoznak a kádermunkával, másrészt a kongresszusi munkaverseny területén az egyes osztályoknak mi legyen a feladatuk és hogyan segítsék a káderosztalyt, hogy több, jobb elvtársat hozzanak felszínre. Javasolom, hogy a jelentést összevonva adjuk ki a kerületi és nagyüzemi pártszervezeteinknek, tapasztalat szempontjából. Ezt a szervezetek nanagyon jól fel tudják használni, másrészt irányt tudna mutatni, hogyan kell nekik foglalkozni a kádermunkával. Biró László elvtárs: Nem osztom Nagy elvtársno nézetét, sokkal élesebben alá kellett volna húzni, hogy ez a jelentés lényegében ellent mond annak, amit Kovács István elvtárs kifejtett. A jelentésben általánosságban van szó arról, hogy a felsorolt pártszervezetek hány elvtársat hoztak felszínre. A másik helyen pedig nehezményezi, hogy valamelyik kerületben nem tudtak 150 elvtárssal beszélgetni, akik feltűntek. Ugy állítjuk be, mintha ez a foglalkozás tényleg egy személyi foglalkozás lett volna és nem mondjuk meg, hogy a munka közbeni foglalkozás az alapszervi vezetőségi tagoknak a felelőssége, akik ezeket az elvtársakat ismerik. Javasolom, - amennyiben most nem tudunk valami megegyezésre jutni hogy a Káderosztály a javaslatokat újból dolgozza ki, amelyben ki legyen domborítva, hogy a feltűnt káderekkel az üzemekben kiknek kell foglalkozni és kik felelősek azért, hogy ezek a jól termelő káderek ne tűnjenek el. Ha általában csak a kerületi pártbizottság lesz a felelős, megint nem végeznek el semmit. Kovács Endre elvtárs: A jelentést jónak tartom és nem mond ellent annak, amit Kovács elvtárs felvetett. Hogy nem teljesen megfelelő; ennek az az oka, hogy a jelentés Kovács elvtárs felszólalása előtt készült el. Ezt a jelentést ugy kellene a pártszervezetek felé vinni, hogy ez a munka egy lépést jelent előre a kádermunkában, és a kádereket munka közben vizsgáljuk és állítsuk funkcióba. Az alapszervezetek munkájában azt kell érvényesíteni, hogy a munkáját jól végző dolgozót kell előbbre vinni. Az a véleményem, hogy tul nagy súlyt helyeznek ennél a munkánál a kerületi pártbizottságokra, és ez kihat a kongresszusi munkára is.