MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. november 24. - 1950. december 8.
1950. december 1.
2. / Javasolom, hogy a "cél-ellenőrző bizottságok" Budapestre vonatkozó anyagát a normalemaradással kapcsolatban vizsgáljuk meg, mert valószinüleg igen értékes anyagokat kapnánk, amiket fel tudunk használni. 3. / Ebben a kérdésben igen komoly sajtó kampányt kellene szervezni. iDzzel a kérdéssel súlyának megfelelően kell foglalkozni. Ugyancsak sajtó utján népszerűsíteni kellene a mestereket, akik lecsökkentették a 10C# alatt teljesitők számát. 4-./ A szakmai oktatással ugy vagyunk, hogy nagy tömegeket érintő oktatásunk alig van. Ezeken az elmaradottabb munkások nem vesznek részt, csak a szakmunkásokat oktatjuk. Ezen sürgősen változtatni kell, Biró J erenc elvtárs; Egyetértek azzal a megállapítással, hogy a javaslatok nagyon gyengék. Javasolom, hogy a Budapesti Pártbizottság hivja össze a háromszögeket, ott vesse fela norma lemaradás kérdését. Keveset foglalkoznak az igazgatókkal pártvonalon. Általában gyengéje a jelentésnek, hogy döntően könnyűipari üzemek vizsgáltára tér ki. Foglalkozni kellett volna a Ganz Vagon gyárral is. Biró László elvtárs * Ez a jelentés részletesen kielemezi a lemaradás okait. Én ezzel a jelentéssel kapcsolatban ismét felvetem, hogy termelési osztály munkamódszere nem kiejégitő, A jelentés megállapítja, hogy sok helyen lemaradás van, kimennek a munkatársak és nem tudom megnézik-ea azt, hogy .a lemaradásnak mennyiben oka a politikai munka gyengesége, vagy egyéb porlitikai hibák. Véleményem szerint Köböl elvtárs megállapítása is túlzott, mert ez a jelentés a pástszervezeteknek sem adja meg a feladatokat. Arra hivom fel a figyelmet, hogy foglaljunk állást, hogy az ilyen fontos kérdéseket az Agit.prop, osztállyal együtt vizsgálják meg, vagy, ha a Termelési osztály egyedül tartja a vizsgálatot akkor ne csak a termelési kérdéseket nézzék meg. Juhász elvtárs; Nagyon eredményes volt a tapasztalatcsere amit egyes művezetők között foly tattunk. Köböl elvtárs azt mondta, hogy vannak olyan helyek ahol a gazdasági funkcionáriusok áttörték a frontot. Javaslom, hogy a,művezetők,vállalat vezetők, csoportvezetők menjenek el az ilyen helyekre" és nézzék.imeg, hogy ott milyen módszerekkel érték el az eredményt. Javaslom, hogy hivjuk össze azoknak az üzemeknek a háromszögeit áiik levannak maradva, hivjanak meg ide jó sztahanovistákat és ezek mondják el, hogy nem ^olyan ördöngös dolog a normát teljesiteni, sőt túlteljesíteni. Ács elvtárs ; Duna Cipőgyár. A jelentés megállapítja üzemünk lemaradását. Ez a megállapítás fedi a való ságot. Szeretnék felvetni néhány kritikát az Iparügyi Minisztérium felé, A műszakiaknak nincs megfelelő képzettségük, nem tudják összefogni a termelést. Nincs megfelelő műszaki ember aki a szalagrendszerrel tisztában volna. A mesterek nagy része olyan emberekből tevődik össze akik nem feleltek meg szakszervezeti funkcionáriusoknak. Ezek a mesterek nem jól irániytanak. Mi megteszünk mindent, hogy* üzemünkben javulás legyen. A tegnapi termelésünk igen magas fokot ért el, ami javulást jelent, A szakszervezetek részéről a műszaki bizottságok ellettek hanyagolva. Ugy tudjuk, hogy most ezek ujjá lesznek szervezve. Árra kérjük az Iparügyi Minisztériumot, hogy a közeljövőben li?-2o jé szak munkást adjon nekünk, hogy a lemaradásunkat betudjuk hozni. Már beszéltünk Széli elvtárssal, de csak 4—5 dolgozót kaptunk, Benkó elvtárs; Könnyűipari Minisztérium. Acs elvtárs nem mondta el, hogy a Duna Cipőgyárba sok helyről jöttek a dol gozók, olyanok is akik még nem dolgoztak a szakmában. Látjuk a Duna Cipőgyár esetéből, hogy a szakmai képzettség kérdését meg kell oldani, ahhoz, hogy a dolgozák teli
