MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. március 10. - 1950. április 14.

1950. március 31.

És a pártszervezetek és szakszervezetek nem kontrolálták a vezetők mun­káját és ezek a vezetők elcsúsztak ezen a dolgon.Ők látták, hogy ott mi megy és egyetlen esetben sem vetették fel ezt a kérdést sem az igazgató ­ság, sem a pártszervezet, sem a szakszervezet előtt. Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudjuk fogni komoly munkát kell végezni jártvonalon , hogy a vezetők érezzék azt, hogy ők nem formálisan vezetők, hanem ők felelő­sek ezekért a dolgokért. Egy egész sor üzemben, ahol az átlag 15o$-on felül van, a programot alig csinálják meg. És a vezetők ezt nem akarják észrevenni. És amikor lementük megvizsgálni ezt a kétdést, akkor ugy kellett belőlük kipréselni, amit már ők úgyis tudtak. Nagyon jól tudták, hogy előre adnak olyan normákat,hogy azon 3oo$-nál kevesebbet ne lehes­sen megkeresni. Sajnos kifejlődött egy egységfront ebben a kérdésben, egymást megnemtámadó alapon. Itt kell megfogni a dolgot, mert ez a veze­tés gyengesége. És ez a kérdés rávilágít arra, hogy mi rengeteg uj veze­tőt állitottunk be és ezek az emberek még ezt a kérdést nem fogták meg és rá kell őket kényszeríteni erre. Ezek az emberek engedtek a nyomásnak, Mi ezzel a kérdéssel legalább három hónapja foglalkozunk és amalizitftst csináltunk ebben a kérdésben és rájöttünk arra, hogy ebben a kérdésben a felelős ember, mindig az üzem vezetője volt,"aki látta ezeket a dolgo­kat. Gazdasági kérdésekkel ők nem foglalkoznak, önköltség nem érdekli őket. Amikor a normák túlteljesítése elér 150^-on felül az általában fékező hatással van. Egyszerűen olyan normákat adnak meg, amelyeket könnyen lehet túlteljesíteni.=Én mindennap lentvagyok az öntődében és látom mit csinálnak. Csak az a norma, amit 20C7&-kal lehet tulteljesiteni, És azt az illető gyárvezetők nem vették elég komoly-n. Tehát ha valamit el akarunk érni, akkor elsősorban az egyéni felelősség vonalán kell meg­fogni a vezetőséget pártvonalon is és rákapcsolni a vezetőségeket, hogy ezeket a problémákat vi yék a párttag:-ág elé,vitassák ott meg. Hogy szü­letnek ezek a dolgok? Előre rossz normákat adnak az uj anyagokra, hogy egyáltalán nem jön vissza, amit mi beruházunk. A normák ma már olyan helyzetben vannak, hogy kerékkötőjévé lettek a termelékenység emelé­sének. Nekem az a véleményem, hogy a dolog velejét ugy tudjuk megfogni, ha a vezetés kérdését vétjük fel, a Pártot és a szakszervezetet kap­csol jukarra a munkra rá, hogy támogassák a vezetőket. A Rákosi Mátyás Müveknél kényszeríteni kell az Elvtársakat, hogy ezekkel foglalkozza nak. A sajtó is a két legrosszabb üzemünket hozza a legjobbak között. Ez csalódást vált ki az egész gyárban. Hogy a Szabad Nép-be kikerül­hes en egy üzem annak ténylegesen élen kell járni és ez a mi esetünkben nem igy van. Ez is azt mutatja, hogy mit ezt a dolgot nem elég komo­lyan fogtuk meg. Gáspár Sándor elvtárs: Ha külön nézzük az üzemeket, vagy ha az egyes gyártási ágakat nézzük, meg lehet állapitani, hogy az átlag-teljesitményszázalékok fokozatosan emelkednek, az átlag alapórabérek is, de nincs meg az arányosság a ter­melés, illetve a termelékenység emelkedésében. Mi ennek az oka? Ezzel már a jelentés is foglalkozik. Ez á kérdés kinőheti magát olyan politikai kérdéssé, mint volt a norma-plafon, csak ez éppen ellenkezője lenne. Elsősorban hiba, hogy a mozgalmi szerveink döntően arra fektették a fő­súlyt, hogy minden-áron a százalékot emeljük és ez megbosszulja magát. Az ilyen irányt tendenciát a sajtó is alátámasztotta helyénként. A mi munkánkra jellemző, hogy átesünk egyik végletből a másikba, á mi mozgalmi szerveink sokszor jogtalan követelésnek adnak helyt. Mi összehívtuk^ szerdín a bérfelelősöket, Nem volt se eleje, se vége a panasznak. Mindenk ott akarja hagyni ezt a posztot, mert nyomva vannak a dolgozók részéről is és a művezetők részéről is. Egyetértek azzal, amit Biró elvtárs mon­dott, hogy ez ténylegesen a vezetés hiányossága. A mi egész bérrendsze­rünk nagyon rossz, a szovjet elvtársak megmondták, hogy ha mi ennek a rendezését eag- megússzuk, akkor azt megérdemeljük. Ha mi a normalazitás­nak helyetadunk, akkor a kisebb bérrendszerre való áttérés még sokkal nehezebb lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents