MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. február 3. - 1950. március 3.
1950. február 3.
Tan* Íz ellentmond annak, hogy télen a selejtnek természetszerűleg nőni kell. Azt hiszem nem itt Tan a hiba. Ahogy kivettem az elvtársak szavai bői, egy-egy kritika után rámennek a dologra és ugy néz ki, hogy amikor nem szőrit a cipő, akkor újból elhagyják magulat* Nem-e valami egyéni ok van itt, erről is szeretnénk hallani. A másik kérdés: Én is helyesnek tartanám a politikai felvilágosító munki mellett, hogy a Nehézipari Minisztérium minél hamarabb kidolgozza a selejt normát és itt nemcsak a jutalmazást, hanem a büntetést la. Mert ha ezen a téren meg lesz fogva, akkor kijönnek majd nemcsak az objektiv, hanem a szubjektív bajok is. De Így belenyugszanak abba, hogy emelkedik a selejtszázalék. Helyes lenne, ha másutt is igyekeznének megvalósítani az öntödék önelszámolésát, tehát a vezetőknek a felelősségét, mert ugy látszik, hogy a vezetők nem érzik magukat felelősnek. Meglepett a jelentésből, hogy a Nehézipari Minisztériumnak a rendeletét a pártszervezetek vagy sehogyan, vagy nagyon kevéssé dolgozták fel. 0 Szovjetunióban az a helyzet, hogy nemcsak a Központi Vezetőség, hanem a vezető gazdasági szerveknek egyes bizonyos gyárakra vonatkozó rendeleteit a pártszervezetek feeldolgozzák. Ezek is a mi szerveink és habár még nem jellenekvugy meg - politikai okok miatt - egyes miniszteriu. mi rendeletek, hogy a Központi Vezetőség és a Minisztertanács rendelete ezt és ezt monjda, azért az elvtársak vegyék tudomásul, hogy egy-egy fontos minisztertanácsi, vagy minisztériumi rendelet az is olyan dolog, amit fel kell dolgozni a pártszervezeteknek maguk Tonalán és támogatást kell nyújtani annak Tégrehajtásához. Földes László elvtárs . Elsősorban a jelentéshez szeretnék hozzászólni. A jelentés 11 javaslatot tartalmaz', ezek közül lo a slejetkiküszöböléssel kapcsolatos műszaki jaTaslat, ha ilyen arányban tárgyalná az Iparügyi Minisztérium ezt a kérdést, ha ennyi politikai jaTaslat Tolna benne és ennyi műszaki, még ott is kevés Tolna a politikai jaTaslat. Itt a politikai okok nagyon elsikkadnak. Például olyan kérdést, hogy az alapszervezetek vezetőségi tagjai nem megfelelő emberekből állnak - megmondom - én ezt a selejtszázalek nöTekedésénél egyik nagyon fontos tényezőnek tartom. Azt hiszem, hogy úsznak az öntödei alapszerrezeteink a szakmai sovinizmus árjában. Ezzel a pártszervezeteink nem szállnak szemben. Ezt kifogásolom a jelentésben és a felszólalások is Ilyen irányban Tannak. Sokkal több határozatot kell hozni a politikai munka megjaTitására. Bezzeg elTtárs: Amikor én odakerültem a sajtót Igen keTesen járatták é jtóolTasáa is igen keTés emberre terjedt ki. Most ebből a szempontból a helyzet megjaTult. A baj ott is azért Tolt, mert igen röTid idő alatt váltakomtak a titkárok. A szakmai soTinizmust itt is lehet tapasztalni, mert amikor egy fiatal öntő kiugrik a többiek majd felfalják. Én a taggyűlésen mindig felTetem, hogy ne irigykedjenek, hanem igyekezzenek arra, hogy ők is kiugorjanak, és segítsék a fiatalokban ebben a törekvésükben. Nagyon fontos az egyéni akkord bevezetése is. Ez is egy döntő kérdés. A továbbképzés is Igen fontos, ami nálunk nem nagyon megy. Most kapott egy kis lendületre az át- és a továbbképzés. Nem ment az oktatás, a szemináriumon nagy volt a lemorzsolódás. Most az is megjavult. Ebből is látszik, hogy ha a pártszervezet megerősödik akkor a munka is jobban megy. Sebestyén elvtárs: Lángggyár . A Láng»gyári öntöde 49-ben egyáltalán beruházást nem kapott, ugy volt, hogy az öntöde át lesz helyezve máshosva. Most ez megváltozott és az 3>o-es évre kaptunk sürgős beruházást. A Lángygyárban az volt a helyzet, hOS7 "5£2&í , iJ£ffi? aéTam " nm az SatSia vez.tésére.
