MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. február 3. - 1950. március 3.

1950. február 3.

«J A sztálini műszak előkészítése és levezetése érdekében öaszehivták ugyan őket, de sem azelőtt, sem azóta, nem kezelik fontosságuknak megfelelően, őket, mint a termelés emeléséért és a selejtcsökkentésért folyó harc egyik tényezőit. Cár az egyéni felelősség megjavítása terén vannak eredmények, de még sok a hiányosság. Pl. a Láng gyárban az öntőié művezetője segitette eltüntetni a selejtet és ez ugy sikerült neki, hogy pontosan nem is tudták megállapítani a selejt %-ot. Azéta a művezető már le van váltba. A sztálini mü3zak alatt, a kerület djlgozói bebizonyították Sztálin elvtárs iránti szeretetüket és ezen a napon a kerületi átlag-teljesitményt nem pontos adatok szerint 132' $-ról, 226 ^-ra emelték. A sztálini műszak után ugyancoak nem pontos adatok szerint a kerületi átlagteljesítmény kb. 16 $-kal magasabb, mint előtte volt, A sztál i ni mü s z a k alati elért eredmények azt bizonyítják, hogy helyes politikai vezetéssel, a • Pártnak biztos bá zisa a XIII. kerület, A sztálini műszak alatt a teljesítmény emelésével együtt emelkedett a selejt is, erre a PB. felfigyelt. A selejtcsökkentés érdekében megszervezték a selejt-kiállitást több üzemben. Az Acélöntő és Csőgyárban a kiállított selejtre kurták, hogy ki csinálta és hegy ezzel mennyi kárt okozott a nemzetgazdaságnak. Megszervezték a láng gyárban is a selejt kiállitá3t. De itt a jjlitikai előkészités nem volt jő, emiatt az öntők egymásra akarták háritani a selejtet, igy konuly veszekedések voltak. A gyenge politikai, népnevelő munka egyik'jellemzője, a XIII. kerületi pártszervezetnek.. Tapasztalható ugyan kezdeményezés az agitációs munkában, de ezen a téren komoly fogyatékosságok vannak. A PB. szervezett néhány üzemben /Magyar Acél, Csavargyár/ szovjet agitációs módszerekkel értekezletet., Ezek az értekezletek eredményesek voltak. A dolgozdk nagy számban vettek ré,szt és igen sokan szólaltak fel. Az értekezletek termékenyek voltak, igen sok probléma jött felszínre,, a PB, mégis hibásan ezeket az értekezleteket abbahagyta, A Szervező Bizottság népnevelő munkával foglalkozó" határozatát a PB. nem tárgyalta neg, mert annak idején Láng elvtárs szabadságon volt, a helyettes titkár pedig nem tűzette napirendre ezt ' a fontos határozatot. A határozat után átszervezték ugyan a népnevelő hálózatót,

>

de • ez azóta szétesett, A PB. nem szervezte meg az agitáoiót. A népnevelő: munka irányítása mechanikus. A központilag kiadott anyagot, továbbítják az alapszervezetek felé és csak ritkán pl. az iskola, vagy kultúrház avatásnál, adnak ki helyi szempontokat. A népnevelő mukká nincsen egyes döntő fontosságú területekre konkretizálva* A rendszeres agitáció hiányaként különösen a szovjet üzemekben és a körretékben megnőtt a reakció befolyása. Pl,, az AEG Unióban még a párt 'ezetőségen belül is, szovjet-ellenes hangok vannak. A propagandista és az agit.-felelős következetesen és gúnyosra /urazzák" a. szovjet vezérigazgató elvtársat, A vezetőség arról b'o^^ől,' • hegy "ők" ; /mármint a Szovjetunió/ zsebrevágják havonta az 5-6 milliót 5s még csak meg sem köszönik a munkásoknak, A vezetőség is és a munkás:k is, arról heszéunek, hogy államosítani kellene az üzemet, Szovjet-ellenes hangalatot tudott teremteni a reakció, mert a PB. elhanyagolta ezt az üzemet, hasonló a helyzet a Kender-Juta gyárban, ez az üzem is szovjet érdeke' <s-ég. Ar.bllett-, hogy szovjet üzem, azért is súlypontként kellett volna kezelnie a PB.-nak, mert túlnyomó többségéoen nők dolgoznak ott. Ebben az üzemben i-3 az államosításról beszélnek a dolgozók, de r^a olyan műhely is, ahova amikor belép a pártaktíva, azt kiáltják: :|

vigyázat jön a kommunista spicli." A PB. tudja, hogy milyen a helyzet ebben az üzemben, mégsem összpontosította erejét, hogy megjavítsák a politikai munkát. Helyeztek be az üzembe ugyan egy titkárt, de ezen tul semmi gyakorlati segítséget nem adtak a pártszervezetnek.