MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. február 3. - 1950. március 3.

1950. március 3.

S_55ÍiSííöZ§E-.Sj.yi_Bárt a z ervez et i^§,^x_yil%^:&t2&^té^nek münká3ar31'

1

'' A íeherfuvar N.V. a Közlekedésügyi Minisztérium irányitása alatt működő vállalat. A volt MATEOSz-ból alakult ki, amely később államosítva lett. A Teherfuvar N.V. megalakításának célja az volt, hogy fokozatosan fal«Bámolj4k a teh&rfuvaro-zási magánszektort, az irányítását központosítsák és ezzel biztosítsák a vasúton nem ezállitható 3 és öt éves terv szempontjából döntő fontosságú, a termeléahez szükséges anyagok, elsősorban az építkezési anyagok, valamint az élelmiszerek szállítását. A központi irányítást a henvódelmi szempontok is szükségessé tették. A Közlekedéai Minisztérium illetékes osztálya, Sulyok vállalatvezetőt bizta meg a feladat végrehajtásával, aki feladatát látszólag jól végezte. Később azonban kiderült, hogy a volt MATEOSz tőkésekkel, különösen a vagyonosabbakkal, összedolgozott, a MATBOSz tőkések tekintélyes részét, a palesztinai angol hadseregben szolgált volt bajtársait behozta a vállalathoz. Kialakított egy baráti klikket, amellyel magát körülvéve sikerült a vállalatot fejlődésében megakadályozni. Eltávolítása után, pénzügyi zür-zavar, fegyelmezetlen, egyéni felelősséget nem ismerő, a munkához és a vállalat ügyeihez nagyrészt ellenségesen, vagy legjobb esetben közönbösen viszonyuló ügyvezetést, műszaki vezetést hagyott maga után. Ilyen körülmények között fejlődött ki, néhány hónap alatt, a Teherfuvi-? N.7. 3*500 dúlg*>zót foglalkoztató kb. 1.000 tehergépkocsival rendelkező, az ország legnagyobb gépkocsi •^:^<L-ot£?4.. Sulyok eltávolítása után a Közlekedésügyi Minisztérium átszervezte a vállalatvezetést, a minisztérium egyik alosztályáról Feleki Béla elvtársat ideiglenesen kinevezte vállalatvezetőnek, egy pénzügyi szakembert, és hét kiemelt munkáskádert helyeztek be az ügyvezetésbe. yele^Él Béla elvtárs, polgári beállítottságú, uj párttag. Igen jó szakember, ideiglenes a megbízatása, nem szívügye a vállalat. Saját bevallása szerint naponta csak két-három órát tud a vállalat ügyeivel foglalkozni* Megalkuvó, a felelősség alól még a legapróbb kérdésben is igyekszik kitérni. A jellemző, hegy egy minisztérium felé beadott jelentésében, amelyben a vállalat nehézségeit vázelja, a minisztériumtól követeli a feladatok megoldását. /Mint pl. a'fegyelmezetlen dolgozók kérdésében is,/ ami elsősorban a vállalatvezetés feladata. A vállalatvezetés káderpolitikája munkásellenes. Nem folytatnak szakmai nevelő munkát. A minisztérium által behelyezett munkáskáderek szaktudásának gyarapításával nem törődnek. Mérő és Alapi elvtárs, főosztályvezetők nem vettek maguk mellé munkásokat, hogy tudásukat átadják, munkájukban ellenséges beállítottságú tisztviselőkre támaszkodnak. A vállalatvezetés el van szakadva a dolgozóktól. Magatartásukra jellemző, hogy a vállalat dolgozóiról egy. minisztériumi jelentésben, mint szedett-vedett népségről tesznek említést. A vállalatvezetés szervezett gépíró és műszaki tanfolyamokat, azonban ezek igen kevés dolgozót érintenek, /kb. 100-at/ s nagy a lemorzsolódás. Inkább csak a látszat benyomását keltik«