MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. január 6. - 1950. január 13.

1950. január 6.

2. / Nyugati.p.u.'Szabadság tár - Kálvin tér - Boráros tér- vonala északon a Váci - ut /} esetleg Béke-ut:/ vonsJlában haladva csatlakozik .az újpesti p,u»-ig, délfelé pedig Csepelre ill. Nagyvárad-tér felé Kispestre és Kőbányára ágazik el, 3. / Budai szárnyvonalak : a gyorsvasuttá alakított szentendrei I'HÉV meghosszabbítva a Batthányi térig és a budafoki BHÉV, melynek utasai az északdéli földalatti vasút Kálvin tértől leágazó, Puha alatt a Méricz Zsigmond körtérig futnak a város belsejébe. 3./A fentiekben javasolt-v>^ncO-ak>»n ..felül további gyorsvasúti vonalak tervezése nem indokolt. A meglévő FAV" forgalma sem indokolja a gyooosvasuttá valé átalakítást. Ugyancsak nem kiképzett körvasútat tenne indokolta a Nagykörút, vagy a Hungária kőrút vonalában. Ezeken a vonalakon megfelelő gyors villamosyonalak a közlekedést kielégítő módon meg tudják oldani akkor, ha a gyorsvasút tehermentesítő hatása érvényesül. Budapest hajózási jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy a Budapest a Duna-tengerjáró hajók bármilyen vízállás mellett használható végső állomása. A terv elgondJlása szerint a kikötők fejlesztése tekintetében a tengerhajózás igényei elsődlegesek. A kérdést - eltérve az eddigi rakparthasználat rendszertől - Budapest több pontján megfelelő kikötők kialakitanával kell megoldani. Ezáltal a lunapartek teljes egészükben felszabadulnak és azok kwzlekedás, zöldterület, vagy sportcélra igénybe vehetők. * A csepeli kikötő medencei a terv szerint yzámes ujabb medenoével bővülnek, úgyhogy a sziget egész északi osucsát a. kikötő medencék és az azzal kapceolatot raktárházak veszik igénybe, A Nagydunaág felöli bejárattal a tengerjáró hajók és nagyobb folyami hajók érhetik el Budapestet, mig a soroksári Dunaág felöli' a déli mezőgazdasági vidék termelése és a Duna-Tisza csatorna forgalma /:hajózható csatornává való kiépítése utáni/ jut jó kapcsolatokhoz.