MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. január 14. - 1949. augusztus 26.
1949. március 18.
III, Szakszervezeti munka, 1, / Bizottságaink megállapították azt, hogy a szakszerveseti munka ben, - kivéve azokat, ahol a múltban szervezett munkások dolgoí laza. Ténylegesen megszokottá vált, hogy az üzemben minden kérdéssel 7verseny, szociális ügyek stb,/ a Pártnak kell foglalkoznia,, Ennek az állapotnak kell, hogy végetvessenek a mostani ü,b. választások, A fontosabb ipari kerületek összesített jelentéseikben javaslat van arra, hogy a szakszervezeti munka még fokozottabb feljavítása érdekében valamilyen formában létre kell hozni a fontosabb ipari kerületekben is összefogó szervet, A szakszervezet jelenleg mintegy 3OOO hallgató szakmai oktatását végzi. Ezek az előadások kizárólag szakmaiak és politikailag nincs kiértékelve a hallgatók.nagy része, 2, / A normakérdés_nem_a_le^ Alátámasztja ezt a megallapiiast az~iI7~högy a~nörmarendBzes~epen 2**textilüzemben vezetett sztrájkra, /Faktor, Mateip,/ További sztrájkok elkerülése végett leállították a szabatos normák bevezetését és megegyezés történt a szakszervezettel, hogy fokozatosan vezetik be, súlypontot képezve azokon a területeken, ahol kiugró éltetések, normalazitás, vagy változott munkafeltételek vannak, Ez a megállapodás nem hivatalos és elvileg sem helyes, mert a Párt álláspontja az, hogy az általános normarendezés befejeződött, ^•/ ÍI_2H2Í2: V £E«2SZ textiliparunkban, is komolyan j árult hozzá az eddig elért nem~ügrasszefü, de fokozatos fejlődéshez. Elég sok jelentős textilüzemünk. ben a tervek fel vannak bontva egész-en egy munkagépig, A tervek már a korábbi versenyperiódusok alatt is fel voltak bontva ilyen formában, hogy ezen és ezen a gépen 8 óra munkaidő alatt mennyit kell termelni,'Ezt most tovább kell fejleszteni olyan értelemben, hogyne csak .egy műszakra legyen felbontva, hanem a lehetőség szerint a" havi és évi í ke»fcöle.zettsége is összesítve legyen l-l dolgozónak, I*e^«ifct5\U ja^ ^ferseny t VÓvábbszervezésé;>3fc tárgyalásánál elhatároztuk, hogy zi'éii&fij •gyárbaÁ kisérletképen a Termelési Alosztály kimunkálja az l-l dolgozóra eső tervet ís^ . •» ; , Mindezeken felül a termelés fokozása é^dekáfote^$j$ u ft j p $=t, -mint a' Szakszervezet részéről rendszeres agitáoiót ke 11*VÍnndnk*a többgépes rendszerre val6_áttéxésre^ Azokon a helyeken 1 , ahol ^oddi^g.belezettük, jelen., 1 os~termélll~emelkedest~hözott magával. Rendszeres,a^ít&c,i\ójia ezen a vonalon azért van szükség, mert n: ...ib^^nb ~" "'rtík meg'a dolgozók a/jelentő- . ségét és félnek, hogy munkanélkül maradnak^ v, / Az elmúlt verseny jutalmazásait a bizottságok jelentései 1 'alapján ugy értékelhetjük ki helyesen, hogy hirtelen volt az átmenet.--az- előző verseny többnyire egyéni jutalmazási formájából egyszerre 7^ %-cs csoportjutalmazásra, x A brigádok egymásközti versenyével kapcsolatosan fel kell említeni, egy elvi kérdést,_ami a szakszervezet részéről is felvi .ődött, Eg;üzemen belül a brigádok vezető elvtársaink nevét veszik fel és így versenyeznek. Előfordult pl, a Magyar Textilben is, hogy a versenyben a helyét legjobban a Rattkó brigád állta meg. A munkások ilyen esetben ugy beszélnek, hogy lemarad Rákosi, Gerő stb. és győz Rattkó, Álláspontunk erre az, hogy nem elsősorban vezető elvtársainkjjiievét kell a brigádoknak adni, Ezen tulmanően pedig a "brigád nevét ki kell érdemelni ós nomosak adni, hanem el is lehet venni* Textiliparunk jelenleg a májusi, augusztusi,, és októberi versenyjutalmazások után 802 élmunkást és 25 kiváló munkást tart nyilván. Ebből Nagybudapestre esik 533 élmunkás és 22 kiváló munkás,, Nagybudapest textilipari dolgozói közül tehát jelenleg minden 100-ik dolgozó élmunkás. Az 533 élmunkásból 348 nő és 185 a férfi. Ifi élmunkás 6? van, te
