MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1949. január 14. - 1949. augusztus 26.
1949. március 18.
íJk5_ iPfrí!i „Y e z ? í° s 3 § r t W é5-Í2HiSSM^2£áS vonalaiban jól lát ja* 'el»'£e Adatát, Szervezeti felépi-r tese eddig eIeg~rossz volt, mert kb, 20 osztályvezetőjük volt. Most ez át lett szervezve és aa osztályok számát lecsökkentették 4-re, Rendkívül rossz az Igazgatóság szociális összetétele f ami arra vezethető vissza, hogy az előttük álló feladatokat mindenekelőtt elsőrendű szakemberekkel látták csak megoldhatónak. Másrészt annak tulajdonitható, hogy a textilipar nagyon szegény mozgalmi múlttal rendelkező káderek tekintetben, 2«/ |iS22£iZ,íg a Ei_éÖ2P£2Í tartozik a Textilipari Igazgatósághoz és.2, N,V, Az üzemek resztről a legtöbb panaszt eddig égpen *& Textilipari Központok munkájára kaptuk, Különösen a kötszövő. Kender"e's'Léhipari/ valamint Posztóipari Központokra panaszkodnak, Ezekkel az ipari központokicai már nekünk a ' NBPB,Termelési és Üzemszervezési alosztálynak is több izben volt bajunk. Megsértik állandóan a vállalatvezetők egyéni felelősségét és nagyon sok esetben nem megfelelő módon tárgyalnak!. Több esetben kapuik olyan jelentéseket ügyekről, amelyeknek a háta mögött feltételezhetően a volt tőkések érdekei bújnak meg, Az elmúlt hetekben pl, leváltották a Hazai Kötszövő vállalatvezetőjét, aki egy becsületes proli volt, azzal,, hogy rossz a modora és helyébe egy olyat neveztek ki, aki egész napjainkig egy tőkés mellett, mint haszonrészes dolgozott, a munkások által egyes államosított gyárakból kilppott anyaggal, A pesterzsébeti Juta és Kcnder^fer vállalatvezetője panaszkodik, hogy a Központból áakálódnak feléje és iegy^^ dolgoznak ő ellen? az üzem régi igazt Ui ORSZAGC? L r .V gatójávai, ^ ^^ m '^ (iÚ f ÚÚU JD 5»/ A_vállalatvezetőink általában munkát, Nagy hiányosság mutatkozik azönSán..'tovabbice^esSk -wSfe ián, Ea egyáltalán képezik magukat, akkor ugy áll a ^^^K^^á SP^^I 1-\ kerület össz^sitett jelentőse is megjelöli, hogy a munkásIgázg^8^^ftlmykiivonalon,, a müs'zakiakból lett vállalatvezetők pedig szikmai vonalon .képeziklmagukat ( Ennek éppen megfordítva ksllene lennie, Ugy néa ki aj ^Jtjfzfeá Jlhogy Amig pár tvonalon nem kezdeményezünk egy komoly akciótAaddiVwJw js^Mtha/unk fezen a téren javulásra* Erre a kérdésre pedig Rákosi elvtárs is'felhivt|t fegyelmünket a ..„.aiin elvtárssal történt "beszélgetése kapjqjsán, |pr ********* V^^öss zef oglalás, A textilipari termelésünk állandó és fokozatos felfejlődéshen van a Megállapíthatjuk azonban, hogy e.inek a fejlődésnek üteme - az iparág fontosságának megfelelően - nem elég gyors és biztc .ság^ c . .1 jelentésben javarészt szerepelnek ennek ugy politikai, mint gazdasági o„-cai» Összefoglalásul azonban fel kell még egy főszempoitot említeni azt, hogy a textiliparban túlnyomórészt nők dolgoznak és ez:k politikai felvilágopodcttság tekintetében elmaradottabb szinten állnak, mint a többi iparág dolgozói* Egyrészt ebből kifolyólag, másrészt pedig a régi szellem maradványként' meg nincsenek minden területen megfelelő szerephez jut;' - ty»» Kevesen vannak üzemek élén vezető funkciókban, különösen a vállalatvezetők és helyettesei vonalán, A vizsgálatnak véleményünk szerin-i ez az egyik legfontosabb politikai tanulsága, ami amúgy is köztudomású jelenség., de azt hisszük, hogy a feltárt politikai, gazdasági és szervez^ jj. iliányosságok'segítségével ezt a kérdést is közvetlenebbül foghatjuk msg 0 VI, A Pártbizottság határozatai, L«/ Pártszervezeteinknek súlypontot kell képezni textilüzemeink dolgozdnőinek nevelése és oktatása terén,, A megválasztott uj üzeni bizottságok egyik legfontosabb feladatául kell r5gtön tennünk est a kérdést c
