MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 3. - 1954. június 18.

1954. május 14.

tartotta ezt a kérdést felvetni. Á határozati javaslatnak olyan­nak kell lennie, hogy abból első olvasásra - miután nem rögtön professzorok fogják olvasni, hanem ugy gondolom hogy széles kör­be lekerül az ifjúsági alapszervezetekhez - tűnjön ki, hogy mi­lyen eredményeket értünk el és az uj politikánk alkalmazása során milyen egészséges tendenciák nyilvánulták meg. A határo­zatnak tükröznie kell mindezeket. Valószínű abban is igaza van Hazai Jenő elvtársnak, hogy bár évről évre ifjúságunk jobb lesz, nem volna célszerű elkendőzni azt a tényt, ami miatt - amennyire én a helyzetet ismerem ­egyáltalán ez a kérdés napirendre került. Az egészséges, pozi­tiv tendenciák növekedésével párhuzamosan az ifjúság szeles rétegeiben,és ahogyan a Disz Központi Vezetőségében dolgozó titkár elvtársak mondották az ifjúság minden társadalmi osztály­bél származó rétegében vannak olyan tünetek, amelyek aggasztóak, nyugtalanítóak és amelyeknek véget kell vetni. Ilyen tünetek: cinizmus, nyegleség, rothadtság. Rá kell mutatni, hogy milyen okok miatt nőnek ezek a tünetek. Hogyan lehetséges, hogy ezek az egészséges növekedés mellett is lábrakapnak és terjednek. Az ok véleményem szerint abban van, hogy az ifjúság a kormány­programm meghirdetése óta, mióta érzi, hogy szabadabb légkör veszi körül, kutatna, hogy hogyan lehetne szebben, jobban élni. Az ifjúságban uj vagyak, uj remények ébe-redtek, szebb, jobb, melegebb életre vágynak és keresik az utat, hogy ehhez a szebb, emberibb, melegebb, igazabb élethez hogyan juthatnak el. És ezen az uton, az ut keresésében téved el ifjúságunknak egy kis tömege. A fő ok elvtársak az, hogy a párt nevelő munkája az ifjúság körében, a Disz nevelőmunkája, a szülők nevelőmunkája, az állami szervek nevelőmunkája nem elégséges, nem képes vilá­gosan, tisztán megmagyarázni az ifjúságnak, megmutatni azt az utat, amelyen ő ezt az igazibb, melegebb, szebb, emberibb éle­tet megtalálja. Ennek következtében tévednek el és kerülnek ellenséges befolyás alá, a fiatalok. Be velőmunkánknak milyen fő kérdések köré kell csoportosulnia, és hogyan folyjék a harc ezekben a kérdésekben? 1./ A legdöntőbb kérdés, amiről a vita és a határozat sem szól, hogy a jTfijvj^lŐTnr^^ uj politikánk megvalósítása körül kell _els ősórba n__ kibontaltcjzm .~. Mit mond a mi uj politikánk? Megálla­pítja, hogy~az életszínvonalat nem emeltük megfelelően, most akarjuk jobban emelni. Ezt az ifjúság helyesli. Tudja, hogy jobban fog öltözködni, ruházkodni, élni. Azért mondjuk mi ezt, mert tényleg ezt akarjuk elérni, de az ifjúságnak egy jelentős része ezt teljesen félreérti. Ugy érzi, hogy a jobb, szebb, emberibb, melegebb élet, ez valami olyant jelent, hogy most már meg nem dolgozott munkáért lehet felvenni a béreket. Kern látja még az ifjúságnak elég széles tömege, hogy a nép életszínvona­lának állandó emelése becsületes, áldozatkész munkának azered­ménye. A Disz nevelőmunkájának arra kell irányulnia, hogy a dolgo zó if juságba njgajgyaraz_za_^Jhj>gx_a_4p^ bb lakástT" buoort7^önnyebh~hazasság ot ug y érhp-h-i P1 f ha h^.ain fl­tesen dolgozik, ha nem selejtet gyárt, ha elsajátítja a sz 3k=­_mát_, stb.. Meg kell mondani, hogy az él jól, aki jol dolgozik. Tehát mindenekelőtt akkor szolgálja a part célkitűzéseit a Dol­gozó Ifjúság Szövetsége, a pártszervező, a szülő, ha elsősor­ban a nevelőmunkát az uj politikánk megvalósulása közben felme­rülő kérdéseket magyarázza.

Next

/
Thumbnails
Contents