MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 3. - 1954. június 18.

1954. május 14.

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - 22 Miért értékelte a Politikai Bizottság appolitikusnak a Budapesti Pártbizottság tevékenységét? Ennek három oka van: Először is valószinü, hogy sokat járnak ki az üzemekbe, de^ felszínesen, nem ismerik kellően a párt és a dolgozók eletét, véleményét, azon politikai ideológiai áramlatokat, amelyek elindulnak ás terebélyesednek, a gazdasági problémákat nem ismerik kielégítően. Nagy előny az, hogy ha egy le?ületi pártbizottsághoz ki akarnak menni, nem kell sokat utazni, de ez lehet hátrány is. Felmerült, hogy a megyei pártbizottságok által megrendezett pártértekezletek zöme nem volt ilyen jellegű, mint a budapesti ás tapasztaltuk, hogy a megyei pártbizottságok - bár sok kifogás van ellenük- törekednek arra, hogy megismerjék az életet. Az apolitikusság első és legdöntőbb oka az, - és ezt vizsgálják meg, hogy igaz-e - hogy a budapesti és kerületi pártbizottságok elvesznek az operativ, apró munkában, és nem szánnak elég időt arra, hogy alaposan elemezzék azt az anyagot, amivel rendelkeznek. Nem azt mondom, hogy az élet nem kielégitő ismerete azt jelenti, hogy nem tudnak sok mindenről, de ezen felül kell emelkedni. Politikánk alapkérdéseit sem ismerik kielégítően a budapesti pártszervezetekben. Nem szánnak elég időt arra, hogy gondosan, alaposan elemezzék, hogy a mi uj politikánk mit jelent. A harmadik dolog: nincs elég kritikus szemlélet a budapesti szervezetekben. Talán nem igy van, de mintha még az önelégültség csirái is meglennének. Az a kommunista, és az a kommunista pártszervezet, amelyik nem kritikusan, vizsgálódva, elemezve tekint saját munkájára,, feltétlenül apolitikussá válik, elszakad a tömegektől, elszürkül, elsenyved, nem képes a tömegek politikai vezére lenni. Hozzá akaorom még azt tenni, hogy a pártmunka nem egyszerű dolog, nem véletlen, hogy a pártapparátusba a legértelmesebb, legáldozatkészebb, leginteligensebb emberek kerülnek be. A pártmunka - alkotó munka, a pártmunkát nem lehet igény nélkül végezni. Hasonlóan a tudóshoz, aki kutató munkát végez, bármilyen területen dolgozik is legyen pedagógiáról, vagy más munkáról szó, a pártmunkás is örökös kutató munkát végez a legbonyolultabb területen, a társadalmi élet területén. Igényesség nélkül lehetetlen ezt a munkát elvégezni. Politikai igényt kell támasztani minden pártmunkással szemben. Ugy néz ki, hogy a budapesti pártszervezetekben nem mindig ilyen alkotó módon viszonyulnak a pártmunkához. Ehhez a kérdéshez még annyit, hogy nézetem szerint a budapesti pár t szerv ez étben megvan a lehetőség - mivel régi, tapasztalt, kulturált, marxizmus szempontjából is legműveltebb, legtapasztaltabb káderekből áll - hogy ezt a hibát gyorsan levesse ha megtalálja a pártbizottság és választmány az okokat - és ezen okokat következetesen leküdzi. A napirenden lévő kérdéshez: Hazai Jenő elvtársnak teljesen igaza van abban, hogy a mai értekezleten nem elsősorban arról van szó és nem azon kell vitatkozni, hogy a mi ifjúságunk jó vagy rossz ifjúság, egészséges, vagy rothadt-e? A mi ifjúságunk zömében egészséges ifjúság, amelyet már a párt nevelt, amely harcol a part célkitűzéseiért. Mégis Horváth elvtárs, Mező elvtárs és más elvtársak ugy érezték, hogy kötelesek védelmükbe venni j ifjúságunkat. Erre szerintem nem is annyira a beszámooló, mint a határozati javaslat megadta az alapot. A határozati javaslat első olvasásra- komolyabb elemzés után talán nem annyira - azt a benyomást kelti, hogy tul sötéten itéli meg a mi munkás, értelmiségi ifjúságunk helyzetét Budapesten. Ezért helyes volt, hogy néhány elvtárs indokoltnak