MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 3. - 1954. június 18.

1954. május 14.

Hl Soknak tartom az egyetemi hallgtók elfoglaltságát. Amikor 7-8 óra felé hazamegy, fáradt, és nem tud társadalmi életet élni. Sokat járok én is az otthonokba, diákszállókba. Nincs itt semmi élet, nincs megf ele lő berendezé s. Nagyon jónak tar­tom az Oktatási Minisztérium kezdeményezését, a tudományos diákkörök bevezetését. Már vannak eredmények, de ha. ezeket továbbfejlesztjük sok várható tőlük. Ez az a terület, ahol meg tudjuk őket fogni. Kapnak egy kérdést, boncolgatják és igy érdekessé válik az életük. Fontosnak tartom tehát, hogy ezt a kérdést továbbvigyék. Az otthonok kérdésével kapcsolatban az lenne a helyes, ha központi intézkedés történne. A legjobb fiatalok jönnek oda, akiknek többet kellene segiteni, mert rájuk lehet a leginkább számítani. Viasz aty Ádámné elvtársnő: Az itt elhangzottak mind azt erő sitik meg, hogy tulajdonképpen elszakadtunk az ifjúságtól. Nem tudunk együtt érezni az ifjú­ság gondolataival, vágyaival. Az ifjúság igenis érzelmek ha­tása alatt áll. Mi hiányzik a mi munkánkból? Az hiányzik, hogy az ifjúság lelkesedését felhasználva szocialista emberek­ké neveljük őket és tevékenységüket a szocialista ember tevé­kenységét kifejező tettekké tudjuk változtatni. Hiba az, hogy a mi gyerekeinknek nincsenek megfelelő könyveik, ami pedig szinten a nevelést szolgálja. Például az úttörőknek 2 mese­könyv áll rendelkezésre: a "77 magyar népmese" és a "János vitéz", jelenleg egyik sem kapható, pedig még az 5* oszályos tanulók is nagyon szeretik a mesekönyvet. Azt hiszem gondos­kodni kellene arról, hogy megfelelő mesekönyvek jelenjenek meg. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a gyermekek Robinzont olvasnak, ami kalandokra neveli őket. mert nincs más. Az ilyen mesekönyvek gengszter romantikara nevelik a gyerekeket. Az úttörő mozgalom az idén semmiféle programmot nem ad a raj­gyüláseknek. Állandóan csak arról beszélünk, hogy tanuljon jól. Ez nem érdekli az ifjúságot, hiszen örökké ezt hallja. Beszélni kellene másról is. Pl. a szülők hősi munkájáról, hiszen sok szülő sztahanovista, kiváló munkás. Vagy, ha már a tanulásról beszélünk, akkor érdekesebb formában. Azt kell mondani a gyermekeknek, hogy "látod, haragszanak a mondat­részek, mert nem tanulod meg őket". Vagy foglalkozni kellene a számok életével. A szülők a gyermekek nevelését legnagyobb részben átháritják az iskolára. Pl. ha irunk a szülőknek egy levelet, hogy le­gyen szives nézze meg gyermeke feladatait esténként, akkor azt a választ kapjuk, hogy én elvégzem az én munkámat, a pe­dagógus is végezze el saját munkáját. Az iskolai pártszerve­zeteknek is több gondot kell forditani arra, hogy a szülőket nevelje, felvilágosítsa arról, hogy milyen feladataik vannak gyermekeik nevelésében. Meg kell magyarázni nekik, hogy a gyermek neveléséért ők felelősek, hogy a gyermek nevelésének gyümölcsét ők fogják élvezni. Nagy t hiba az, és nagyon rossz hatással van a gyermek lelki életére, ha a szülők elválnak. Az elvtált szülők gyermekei a legrosszabbak. Megtörtént kerületünkben az, hogy a gyermek szülei elváltak, a törvény az apának Ítélte a gyermeket, aki

Next

/
Thumbnails
Contents