MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. október 12. - 1954. január 15.

1954. január 15.

Iáiban, üzemekben énekkart, zenekart, tánccsoportot vezetnek, ismeretterjesztő előadásokat tartanák, kü­lönböző adminisztrációs munkákat, könyvelést vállal­nak. Az alsó tagozatú nevelők pedig, akiknek ilyen különleges szakmájuk nincsen, gyakran egészen megle­pő foglalkozást vállalnak. Akad pl. aki éj jeliőri te­endőket vállal. Szólnom kell néhány szót a tanulók túlterheléséről is. A tanulmányi színvonallal kapcsihatban jeletésünk megemlíti azt, hogy ebben a tanévben a tanulmányi át­lag kiszámítása megváltozott és emiatt a számokat nem hasonlíthatjuk össze as elmúlt évivel. A mult tanévtm pl. ha egy tanulónak 3 tárgyból kösepes /3/ osstálysata volt, á többi jó /4/ általános tanulmányi eredménye, jó volt /4/. As idén as uj rendtartás sze­rint három közepes osztályzattal már csak közepesren­dü lehet. A pedagógusok véleménye sserint es a ssámí­tás nem jó, nem mutatja meg a reális eredményt, amely a valóságban kedvesőbb, mint ennek a számitásnak ered­ménye. Szerintük helyesebb volna számtani köséparányos alapján megállapítani as általános tanulmányi eredményi Még es a ssámitás sem volna tökéletes két vagy több tar^v össsehasonlitására, mert ugyanazokat a számje­gyek évről-évre jobb, elmélyültebb tudást fejeznek ki. Ennek a fejtegetésnek távolról sem elméleti jelentő­sége van. Hozzájárul a követelmények fokozásához és igy a tanulók túlterheléséhez, amit ma már nemcsak a nevelők, az igazgatók tesznek szóvá, hanem a szülők tömegszervezetei is. /MNDSz, Szülői Munkaközösségek/ A tulsott követelmények ugyanis végeredményben a ta­nulmányi fegyelem lazulását eredményezik számos eset­ben. A nehezebben tanulók egyrésze a túlterhelés el­len ugy védekezik, hogy "nem erőlteti meg magát" nem tg nul megfelelően. A tantervben túlméretezett tananyag­nak a túlzásai is hozzájárulnak ehhez as egészségte­len állapothos, aminek as is az oka, hogy nem veszik kellő módon figyelembe az egészségtani követelményeket, az életkori sajátosságokat, mert hazánkban nem müvelik megfelelő alapossággal, kellő tudományos fokon az is­kola-egészségtant. A pedagógiai főiskolákon nincsen pl. iskola-egészségtani tanszék. Szüséges volna a Szü példájára as iskola-egéssségtannal általában, az ok­tató-neve lomunk a egészségtanával pedig különlegesen foglalkozni. A most készülő uj tantervek és tanköny­vek készítésénél is figyelembe kell venni as iskola­egéss8égtan legkiválóbb ssakértőinek véleményét is. A leeületi pártbisottságok, a Városi Tanács és a kerü­leti tanácsok végrehajtó bizottságai, a tanulmányi fel­ügyelők nagy gondot fordítanak a munkás származású tant lók fejlődésére, a velük való gondos és alapos foglal­kozásra. Ennek következtében pedagógusaink egyre job­ban és eredményesebben foglalkosnak a munkás tanulók­kal és azok szüleivel, As egéss fővárosra kiterjedően még sem értük el még a kívánt eredményt, amit mutat as, hogy as elmúlt tanév végén as általános iskolák budapesti 3.65-ös átlagával ssemben a munkás tanulók átlaga osak 3.48 volt. A még fennálló különbség ellené re meg kell mondanunk, hogy es mégis eredmény.

Next

/
Thumbnails
Contents