MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) augusztus 1. - 1953. február 7.
1952. november 15.
-loKádermunkánkban, nevelömunkánkban egyre jobban rátérünk a II.Pártkongresszus határozatának végrehajtására, mely kimondja, hogy: a jellem, a feladatokért való kiállás legyen a döntő a káderek elbírálásánál. Különösen fontos azt megérteni, hogy a káderek munkaközbeni ellenőrzését valóban kövesse azok nevelése, hivjuk fel hibáira a figyelmét, tanitsuk meg őket, hogyan kell a hibákat kiküszöbölni. De ahhoz, hogy birálni, segiteni tudjuk kádereinket, ismerni kell múltjukat és munkájukat. Többet kell kinttartózkodni a munkahelyen. Instruktoraink ellenőrzése még mindig felszínes, sokszor a postás szerepét töltik be, különösen a kerületi pártbizottságainknál. Komoly hiányosság - miután kádereink nevelése nem kielégitő - kádermunkánk sokesetben kapkodóvá, ötletszerűvé válik. Nem a káderfejlesztósi tervekben lefektetett elvek érvényesülnek, hanem attól sokszor függetlenül dolgoznak. Igy van ez kádereink iskoláztatásónál, funkciók betöltésénél. Igy persze csak lassan érjük el a kivánt eredményeinket. (B> mi kádereink legtöbbje még nem elég sokoldalúan dolgozik, nem ismeri fel az egyes kérdések közötti szoros, összefüggést, munkájukat még mindig a sztik prak ticizmus, a szűklátókörűség jellemzi, ami megengedhetetlen. Népi demokráciánk, iparunk gyors fejlődése nagy követelményeket állit kádereink elé. Megfelelő általános műveltséget, hogy az egyes speciális munkaterületek problémáit gyorsan el tudják sajátítani. Ezen a téren sok a tennivaló. Alacsony kádereink általános műveltsége. Amikor az 1-2 éVes iskolai javaslatokat kiválogattuk, ahol a 8 elemi volt a követelmény - derült ki, hogy függetlenített pártfunkcionáriusaink, mintegy 5o-55!^-a csak 6 elemivel, vagy annál kevesebb iskolával rendel kezik, ami jelentős nehézséget jelent kádereink munkájánál. Vigyáznunk kell, nehogy bekövetkezzen, amire Rákosi elvtárs figyelmeztetett, hogy "a vak vezeti Ga. látót". Gyorsítani kell kádereinknál az általános műveltség elsajátítását. Emelni színvonalukat, mert egyetemeinkről, főiskoláinkról nagyszámban kikerülő ifjúság és a széleskörben tanuló, művelődő dolgozó tömegek előtte fognak járni, a műveltség elsajátításában lemaradt funkcionáriusoknak. Hiba az is, hogy a kádermunkát az egyes osztályok és funkcionáriusok túlságosan leszűkítik azüres funkciók betöltésére, vagy iskolai javaslatok megtételére, de miután az alapvető feladatokról, a káderek szisztematikus perspektívában való neveléséről - amely magába foglalja a politikai, szakmai képzést, az általános műveltség állandó fokozásását - megfeledkeznek. Ezért azután rendkivül lassan nőnek a káderek, állandóan a káderek után kell kutatni, örökös kádergondjaink vannak. Sztálin elvtárs a XII.Pártkongresszuson, amikor a Központi Bizottságnak fiatal káderekkel való kibővítésének kérdését fejtette ki, azt mondotta: "Pártvezetőket teremteni nagyon nehéz, ehhez évek lellenek, 5-lo év, több mint lo év. Buggyonij elvtárs lovasságával sokkal könnyebb meghódítani egy másik országot, mint az alsó rétegekből 2-3 olyan vezetőt kovácsolni, akik a jövőben az ország valódi vezetői lesznek."