MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1950. február 24.

Azt hiszem, hogy mivel 4- és 1/2 hónapos tervről van szó, nem ártana legalább ennek az időszaknak a végefelé foglalkozni azzal, hogy a K. V. határozatai más területen is kezdjenek érvényesülni, necsak a Párton belül. Gondolok arra, hogy a tömegektől való elszákadottság és a bürokrácma nemcsak a Párton belül mutatkozik^ hanem másutt is és sokkal mélyebb formában. Azt hiszem, hogy ez időszak végefelé érdemes lenne ezzel is foglalkozni, hogy a Part izottság hogy vizsgálja meg a hozzátartozó egyéb területeket a K.V. határozatának értelmében. Hogy a Szovjetunióban ilyen kiváló emberek nevelődnek ki, azt annak lehet tulajdonítani, hogy a Bolsevik Párt kritikai szemmel kezeli az embereket. Tehát szükséges lesz, hogy miután a Párton belül kezdünk ezen a terülten szivósan dolgozni, néhány hónap múlva kiterjesszük ezt a munkát más területekre is. Végül mégegy kérdésről szeretnék említést tenni: a várospolitikai programpontról. Itt felvettek az Elvtársak f>ontos és kevésbé fontos kérdéseket. Nekem az a véleményem, hogy a fontosabbakat kell csak a munkatervbe bevenni, a kevésbé fontosakat a Pártbizottság munkatervébe nem kell bevenni. Helyeslem a tanács felvételét a munkatervben. Munkaterv irányvonala természetesen vitán felül helyes, mert azt a kérdést veszi előtérbem amire Rákosi elvtárs utalt. Szirmai István elvtárs: Kovács elvtárs beszámolójának ahhoz a részéhez kapcsolódom, amelyben a párthatározat végrehajtása körül mutatkozó veszélyekről beszél. Fel akarom hivni a Partválasztmány figyelmét még két veszélyre. Az alapszervezetekben a párthatározat óta két értekezleten vettem részt, ahol két veszélyre figyeltem fel. 1./ Ebben a bizonyos hurrá-hangulatban elfeledkeznek arról, hogy a Pártnak eredményei is vannak. Nem szóltak ezekről az eredményekről, csak a hibákat festették le, ami a párttagaágban a Pártról feltétlenül hamis képet festett. .2/ Ugy néz ki, hogyim párthatározatok eltulzottan,oigen helytelenül csak Párt feladatnak tekintik. Mintha a párthatározat nem érintené a pártonkívüli tömegeket, hogy a tárgyalás során csak a pártvezetőség és a párttagság közötti viszonyban vizsgálják meg a hibákat és nem vizsgálják meg a pártvezetőség, a párttagság és a partonkivüljás: közötti viszonyban a hubákat. Azt hiszem, hogy feltétlenül veszélyes ez, annál is inkább, mert a hibák, amelyekről Rákosi elvtárs beszélt nemcsak a pártvezetőségekre, hanem a párton kivüli tömegek közötti viszonyra is áll. A munkatervvel kapcsolatban a következő megjegyzéseim vannak: Politikai hiányossága: Ha komolyan végig nézzük a munkatervet, abból az jön ki, hogy a Nagybudapesti Pártbizottság is önmagát elzárja teljes egeszében az országtól. Mintha Nagybudapest nem volna az orszég szive, mintha a Nagybudapesti Pártbizottság em volna az ország ipari és politikai centrumának a vezető szerve, mintha ennek a pártszervezetnek semmi köze nem volnaahhhoz a harchoz, ami a falun folyik, É s én azt hiszem, hogy ez egy igen komoly politikai hiba. Éppen ez a négy és fél hónap föntő harcokat jelent és feltétlenül helytelennek látnám, ha a ^atybudapesti Pártszervezet ettől,a harctól elszakadna, A munkatervben egyáltalán erről nincs szó. Én itt konkrét javaslatot tudok tenni. A Nagybudapesti Pártbizottságnak foglalkoznia kellene a falujárásással, a falujárók felfrissítésével és a falujárás uj formáinak meghatározásával is, hogy a Budapesti pártszervezetek tényleg komoly segitséget tudjanak nyújtani a falusi szervezeteknek az ott folyó harchoz. 2./ Nincs szó a munkatervben a Nagybudapesti Pártbizottság kultúrpolitikai munkájáról. Ez a munkaterv egyik komoly hiányossága. Én helyeslem Kovács elvtársnak kritikáját a magam részéről, mert tényleg nem kapcsolódtam be a Nagybudapesti Pártbizottság munkájába. Én magam néhány hét óta foglalkoztam ezzel és résztveszek a kulturbizottság munkájában . És van tapasztalatom, hogy hogyan néz ki a