MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. június 24–25.

1950. június 24–25.

Tudjuk azt, hogy az építőiparban, a termelési szorzószám 19388

hoz vi"szónyit. va, annak tizenegyszerese, mig a többi iparágaké csak a négy és félszerese, Es éppen ezért nagy feladatok várnak az építkezési alapszervekre. Itt rá kell mutatnom a Béke uti építkezés fejlődésére és hiányosságaira. Ahol egyszerre történt meg a felvonulási előkészítési munka, ami azt jelenti hogy a dolgozóknak nem birták biztosítani a szálláshelyet, ezen keresztül nem birták azt a létszámot alkalmazni kezdetben, amit az ütemterv előirányzott. Be ennél komolyabb hiba volt az, hogy az épités vezetősége nem tudott kellőképpen szervezetileg felkészülni, melynek hatása még ma is érezhető a munka egész menetében. Kapkodás, szervezetlenség uralkodik a munkában, A tervet ugyan felbontják az ütemezés szerint, ki is adják a dolgozóknak a munkautalványt, de menetközben derül ki az, hogy nem azt a munkát végzi dolgozóink túlnyomó többsége, ami az előre leadott munkautalványon van, hanem egészen más munkát, Es ez előidézi azt, hogy dolgozóink igy utólagosan kapják meg az elvétett munkáról az utalványt és igy nem látják a napi teljesítményük eredményét. Az épités vezetőségével beszélgetve ezen hiányosságok kiküszöböléséről, arra hivatkoztak, hogy vasanyag hiány van, mely gátolja a munkafejlődését, ^a biztosítva volna a 14-ea, 16-os és 18-as gömbvas, ugy megtudnák szüntetni ezt a hiányosaágukat és az eddig megmutatkozó 2 heti lemaradásunkat i3 fokozatosam be tudnánk hozni. De nemcsak a műszaki vezetőségnek van hibája és hiányossága abban, hogy a munkát nem tudja kellő szervezettséggel biztosítani. Fizikai dolgozóinknak is megvannak sajátos hibáik a munkafegyelem terén, például reggel későbben kezdik a munkát mint reggel 7 óra, de ez délben is megtörténik, hogy 1/2 1 után lo perceel kezdik el egyesek a munkát. Be a fegyelmezetlenség megmutatkozik a munkának a rossz silány elvégzésében is. Pl, a betontartó oszlopoknál az ácsok a gyaluzás olyan felelőtlenül támasztották ki, hogy amikor a betont beleöntötték és bibtátorral rámentek, a zsaluzást szétnyomta. Mikor ezt észrevettük és figyelmeztettük őket, az ellenőrzésünk folyamán nem akamták elismerni hibáikat és hogy jobb) munkát kell nekik végezni, mert nem a kapitalistáknak építenek, hanem a dolgozó népnek, akkor a százalékra hivatkoztak, hogy kevesebbet keresnek akkor. Amit mi felvilágosító munkával igyekeztünk megmagyarázni és meggyőztük a Semmelveisz ácsbrigádot, hogy necsak a mennyiséget nézzék, hanem döntő fontosaággal a minőséget. Meg kell említenem az egyéni felelősség hiányosságát is, a békeuti építkezéseknél. Maga a müszakivezetőség igyekszik elhárítani magáról a felelősséget, hivatkozva arra, hogy ők mindig papíron tudomásul adják a vállalat központja, felé a késedelem okait, de nem vizsgálják meg saját munkájukat, hogy azt szervezettebbje tegyék hogy ezen keresztül megszüntessék a munkaidő kiesését, ami napközben megtörténik, mert nem bírják biztosítani a munkaterületeket dolgozóinknak. Pl,: az egyéni felelősség hiánya megmutatkozott a multhéten abban, hogy Brezula sztahanovista főművezető egy segédmunkás csoportnak munkát adott ki és megnézve azt a munkát amely állt a zsaludeszkáknak szegtelenitéséből, háromszoros szeghuzási időt adott. Igaz az, hogy a deszkák valóban háromszor voltak bezsaluzva, de nem fedte ennek dacára mégsem az a szögmennyiség, amely a deszkában van a háromszoros idő mag megadását. Normafelelősünk, amikor megkérdezte tőle, hogy hogyan állapította meg azt a mennyiséget, illetve időt, mert az túlzott és annak egyszeri idejéből is 1595t-ot értek volna el. Ugyanis az történt most az üggyel kapcsolatban, hogy nem a helyszínen hoztak döntést ebben a kérdésben, hogy az valóban kétszeres, vagy háromszoros munkaidő volt, hanem beküldték az ügyet a vállalat központjába, hogy ott hozzanak döntést ebben a kérdésben, Brezula az ügyben azt mondotta, hogy az előző zsaluzásnál nem volt szögtelenitve a deszka, és igy maradt benne több szög, amiért is a szögtelenités több időt kívánt. Beszélnem kell továbbá a fizikai dolgozók és műszaki értelmiség között fennálló kapcsolatról. Ez a kapcsolat nem a legjobb, ez megmutatkozik abban is, hogy a műszaki értelmiség az irodában vitette magának az ebédet, és nem az étkezőben fogyasztotta el a többi dolgozóval együtt. Hiánya még ennek a kapcsolatnak abban is megmutatkozik, hogy a normások maguk nem mennek le a munkahelyre, nem beszélgetnek dolgosóinkkal, hanem csak mechanikusan a könyvben előirt betűk után dolgoznak.