Budapest történetének bibliográfiája, rövidítések jegyzéke

Előszó

életrajzi anyagot. (Az utóbbit, amint fentebb már említettük, külön bibliográfiában kívánjuk közreadni.) Ugyancsak az eredeti elképzelés szerint az annotációkban fel kellett volna tüntetnünk az illusztrációkat is, s így a bibliográfia egyúttal egy budapesti ikonográfia szerepét is betöltötte volna. A munka során azonban éppen ezekben a kérdésekben kellett lényegesen eltérnünk az eredeti tervektől. Először is el kellett hagyni az illusztrációk felsorolását, mert ez tetemesen növelte volna a bibliográfia terjedelmét. Csupán annak jelölésére szorítkoztunk, hogy egy-egy könyv, vagy cikk tartalmaz-e illusztrációt. (A budapesti témájú képek katalógusát később kívánjuk kiadni.) Másodszor pedig el kellett vetni az eredetileg tervezett periodizációt, mert az anyag nem tette lehetővé 1873-nak, mint döntő periodizációs választóvonalnak az alkalmazását, ugyanis számos munkát több helyen is fel kellett volna sorolni, amitől általában elzárkóztunk. Az egész feldolgozandó anyag jellegéből önként kínálkozott az a megoldás, hogy csak 1686-ot tekintsük választónak. Az ennél korábbi korszakra vonatkozó, vagy Budapest egész történetét és egész fejlődését felölelő munkákat a bibliográfia I. kötete tartalmazza, a következő kötetek az 1686—1950 közötti korszak anyagát foglalják egybe, a következő felosztásban: II. Városleírás, városépítés >— Budapest egészségügye — Budapest fürdőváros, III. Gazdaság, IV. Társadalom, V. Politika és közigazgatás, VI. Kultúra. Egy befejező VII. kötet öleli fel az egész bibliográfia mutatóit. Az 1686 utáni korszak részletesen kidolgozott tematikáját (amelytől az egyes kötetek csak jelentéktelen részletekben térnek el) még Zoltán József publikálta (1. Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tematikája. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IX. (XXI.) 1961. Bp. 1962. p. 185—206.). Ennek a tematikának a tanulmányozása meggyőzheti az olvasót arról, hogy a bibliográfia szerkesztői igyekeztek a történelmi valóságnak, a társadalmi törvényszerűségeknek megfelelő szakrendszert elkészíteni, ezért is kapott nagyobb hangsúlyt a gazdasági és társadalmi fejlődés irodalma. Egy-egy kötet anyagát tartalmazó szakokon belül logikai vagy történeti sorrendet követtünk, sok esetben pedig egyszerűen betűrendet alkalmaztunk. Nem kétséges, hogy ez utóbbi megoldás helyenként merevnek látszik, de ezt — hosszas kísérletezések után — csak azokban az esetekben választottuk, amikor egyéb megfelelő beosztási elvet nem tudtunk alkalmazni. A betűrend többnyire intézmények címénél fordul elő, pl. az egészségügyi intézményeknél, vagy könyvkereskedők, könyvnyomdáknál, de más alosztások esetében is így jártunk el, pl. a különböző szövetkezeteket is azok betűrendjében rendeztük. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az intézményeket a címszavakban általában mai nevükön szerepeltetjük, ha egy intézmény neve többször változott, de az intézmény azonos maradt, az előző neveket legfeljebb utalás formájában jeleztük. Ahol viszont az intézményeknek nemcsak a neve változott, hanem a jellege is, ott a régebbi elnevezés alatt találja meg az olvasó a megfelelő anyagot. Az egyes címszavakon belül általában a következő sorrendben közöljük az anyagot: először a bibliográfiákat, betűrendben, majd a törvényeket és szabályrendeleteket időrendben, utána az illető címszóra vonatkozó összefoglaló és általános anyagot betűrendben, és végül az egyes részletekre vagy kisebb időbeli szakaszokra vonatkozó anyagot időrendben. Ezt a négy csoportot általában *-gal választjuk el egymástól. Az anyag természetéből adódóan előfordul, hogy az első két csoport teljesen hiányzik, továbbá az anyag olyan csekély terjedelmű, hogy vagy csak időrendben, vagy csak betűrendben közöljük. Az időrendbe való beosztásnál általában a megjelenés évét tartjuk mérvadónak, illetve a címben vagy az annotációban megjelölt idő pontot, ha több év anyagára vonatkozó munkáról van szó, akkor a kezdő évszámot vettük alapul. Ettől a rendtől olyankor tértünk el (az időrendi beosztáson belül), amikor pl. egy magyar nyelvű munka több idegen nyelven is megjelent, akkor ezeket nem a megjelenés éve szerint helyeztük el, hanem az eredeti magyar munka után soroltuk fel. Ha egy éven belül több címszavunk volt, akkor ezeket — ha lehetséges — az éven belül is időrendben, tehát hónapok és napok szerint közöltük, vagy ha erre nem volt mód, akkor azonos éven belül betűrendet alkalmaztunk. Vannak esetek, amikor az idő- vagy betűrendi beosztás egymásutánját bizonyos logikai sorrend érdekében meg kellett bontani. Ezzel a különválasztással is a kutatást kívántuk megkönnyíteni, mert egy-egy korszakra vagy témára vonatkozólag így, az időrenden belül világosabban elhatárolódik az anyag. Ugyanaz a munka, analitikus felvétel formájában, természetesen több helyen is megtalálható a bibliográfiában. De ugyanaz a címfelvétel, mint előbb már utaltunk rá, csak egyszer fordul elő. Ezért a több címszóhoz is tartozó tételeket az általános részekbe soroltuk (pl. a kereskedelemmel és iparral is foglalkozó cédula az általános gazdasági részbe került). Egy-egy kisebb címszóhoz tartozó anyag az általános jellegű fejezetben is található. Ezért pl., aki a Gellért fürdő története iránt érdeklődik, annak a fürdők történetére vonatkozó címszó anyag általános részét is át kell néznie. Más esetekben utaVI