Budapest történetének bibliográfiája, rövidítések jegyzéke
Előszó
lünk nagyobb csoportokra, amelyekben még hasonló jellegű adatok találhatók (pl. a fürdőknél utalás a forrásokra). A később megjelenő kötetekben a már megjelent kötet anyagára tételszám szerint utalunk. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy egy-egy cím (akár mondjuk a fakereskedelem, akár a József Attila utca) egész anyaga nem lehet együtt, mert a fakereskedelemre vonatkozó adat található esetleg egy, az utcaképpel vagy utcaesztétikával foglalkozó cikkben, vagy a József Attila utcáról szó lehet egy tűzvésszel kapcsolatban. Más szóval, a legrészletesebb szakrendszer sem tömöríthet minden szempontból minden anyagot egy helyre. Ezért elengedhetetlenül szükségesek a különböző mutatók. Mert ha valaki például valamelyik kerület történetével kíván foglalkozni egy bizonyos szűkebb időszakon belül, akkor ezek nélkül a mutatók nélkül az egész szakrendszert át kellene néznie, hiszen az illető kerület anyaga az általános részben éppen úgy megtalálható, mint a gazdaságban, a társadalomban vagy az iskolaügynél. A befejező kötetben névmutatót, helynévmutatót, intézmények mutatóját és tárgymutatót kívánunk közzétenni. A helynévmutató az egyes volt peremvárosok, kerületek, utcák, terek előfordulására utalna, sőt házakra is. A névmutató a szerzők mellett a szereplő személyeket is tartalmazná stb. A mutatók a kötetre és azon belül a tételszámra utalnak majd, anyagukat a felvett címek és az annotációk alapján állítjuk össze. A mutatókat tartalmazó kötetnek az összeállítására csak akkor kerülhet het sor, ha valamennyi kötet elkészült és megjelent. Szólnunk kell még a megjelenés sorrendjéről. Logikai és történeti rendben egyaránt annak a kötetnek kellene az elsőnek lennie, amely a főváros 1686 előtti történetére vonatkozó anyagot tartalmazza. Mivel éppen erre a korszakra van a legtöbb használható bibliográfia (Ballagi munkájára gondolunk vagy Kosáry összefoglaló magyar történeti bibliográfiájára, amelynek analitikus névmutatója is van), ugyanakkor az új- és a legújabb kor iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés, és ezekre a korokra vonatkozólag vagyunk a legszegényebbek általánosabb jellegű bibliográfiákban, úgy határoztunk, hogy előbb az 1686 utáni korszak egyes köteteit rendezzük sajtó alá, és ezeket követi majd az 1686 előtti korszakot tárgyaló kötet, végül a befejező mutató kötet. Ez az eíőszó is, amely a munka célját és használatának módját kívánja összegezni, tulajdonképpen az első kötetbe kívánkoznék. Minthogy azonban időrendben az 1686 utáni korszak irodalmát felölelő egyik kötet, az egész bibliográfia II. kötete, jelenik meg először nyomtatásban, nem várhattunk az I. kötet megjelenéséig. A különböző elvi és gyakorlati útbaigazításokat, a rövidítési jegyzékekkel együtt külön mellékletben adjuk az olvasó kezébe. Nem kétséges, hogy a bibliográfiában minden erőfeszítésünk ellenére is lesznek tévedések, következetlenségek. Az anyag feldolgozásának egyik alapelve az autopszia volt, minden annotáció az eredeti munka, cikk stb. alapján készült. Ezért helyenként csak a fordításban megjelent munkákat közöljük, mert az eredetit nem sikerült megszereznünk. Lehetnek és lesznek hibák, amelyeknek kijavítása nem haladta volna meg erőnket, lesznek, amelyek leküzdése és kiküszöbölése az egész munkaközösség képességeit is felülmúlta volna. Mégis azzal a meggyőződéssel bocsátjuk útjára ezt az első kötetet, hogy hiányosságai ellenére is komoly segítséget nyújt mindazoknak, akiket Budapest története érdekel. Ha a hibákat felfedezik és kijavítják, — azzal is Budapest múltjának ismeretét gazdagítják VII