Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

21 területén, az Apostol-út, Szeréna-üt, Darázs-utca határol. Ez a terület az oda nem tartozó épületek lebontása ul egységes gyógyfarkká volna alakítandó. A Margitszigetet a további beépítéstől szigorúan meg kell védeni. A Széchenyi-fürdő gyógyhelyi övezete az egész Városligetet, továbbá a Damjanich-utca. Bajza-utca Andrássy-út által határolt területet foglalja magában. Ezen a területen belül a fürdőfejlesztés érdekében a/.Allatkert kitelepítése és területének a Városliget területével gyógyparkként való egyesítése s a Városligetből a mutatványos bódék, zajos szórakozási ^üzemek eltávolítása szükséges. A népfürdők elhelyezése a városfejlesztési terv szempontjából különleges kívánalmakat nem támaszt, ilyenek Kőbányán, a XIII. kerületben és az óbudai Rádl-forrás kornyékén építendők. A Népligetben és a Városmajorban, vagy a Pasaréti -út környékén strandfürdők létesíthetők. A lágymányosi öbölben az öböl nyugati partrészén és az .Árpádhíd pesti hídfője mellett pedig a Duna-strandfürdők helyezendők el. Azonkívül megfelelő kiképzésű és a városképbe illő Dunauszodákról is gondoskodni kell.! A Római-fürdő területe, mint hétvégi üdülőtelep és vízispórt-központ a beépíthetőség szempontjából részesítendő védelemben. A gyógyhelyi övezetek jövő fejlődése érdekében kívánatos azokat egységesen, külön építési övezetként kezelni, meghatározva a fásítás, parkírozás, valamint a füst, korom, bűz. szél és zaj elleni védekezés előfeltételeit is. További új gyógyhelyi övezetek nyitásával nem kell számolni, mert a tudomány mai állásfoglalása szerint a budapesti forrásterületen további gyógyvizek feltárása nem kívánatos, íjiert további források nyitása veszélyeztetheti a meglevőket. De erre nincs is szükség, mert a meglevő források, vízhozamuk megfelelő forrástechnikai fokozása (új forrásfoglalások, forrástisztítások stb.)'esetén, nagyszabású fürdöfejlesztési program megvalósításához is elégségesek. A gyógyhelyi övezetek nyugalma eretekében elsőrendű követelmény, hogy az átmenő forgalmat teljesen távol kell tartani, de ugyanakkor szükséges a létesítendő gyógyfürdők és gyógyszáuodák helyi megközelíthetőségének zavartalan biztosítása is. Ezért a délf forráscsoporttal kapcsolatban meg kell oldani a közúti forgalomnak és a villamosközlekedésnek a budai Dnnapart Erzsébethíd és Szabadsághíd közötti szakaszáról való eltávolítását, illetőleg az alsó Dunapartra való helyezését, valamint a Hegyalja-útnak a tabáni park mögött, a fürdőterület elkerülésével történő levezetését. Kívánatos továbbá, hogy az itt létesítendő új intézményekhez jó helyi közlekedés vezessen. A budai északi forrásterület forgalmi követelménye mindennemű közúti forgalomnak a Zsigmond-utcából való teljes eltávolítása és annak az Árpád fejedelem útjára, illetve a Dunapartra való áthelyezése, továbbá a Helyi Érdekű Vasút végállomásának északabbra történő kihelyezése. A Margitszigeten az Árpádhíd megépítésével kapcsolatban az átmenő közúti és autósforgalmat szigorúan meg kell akadályozni. Hasonlóan a Széchenyi-fürdővel kapcsolatban a Városliget inogott létesülő új nagy központi vasúti pályaudvar következtében jelentkező átmenő forgalmat el kell terelni a Városliget egész fürdőterületéröl. Ezzel szemben biztosítani kell a Széchenyi-fürdővel kapcsolatos gyógy-intézmények helyi megközelíthetőségét, a földalatti és földfeletti villamosvonalak és autóbuszvonalak megfelelő beállításával. Az idegenforgalom növelése érdekében a legfontosabb követelmény . a megfelelő vendéglátóipari férőhelyekről való gondoskodás. Minthogy Budapest legfőbb idegenforgalmi vonzóereje — gyógyfürdői mellett — dunaparti fekvése, alapelvként kell leszögezni, hogy az építendő szállodák-elsösorban a Dun.apartra*kerüljenek. A pesti Dunapart Eötvös-tér és Peíőfi-tér közötti szakaszát kizárólag a legmagasabb igényeket kielégítő szállodák részére kell fenntartani. Ezen a területen nvás építkezés engedélyezése nem kívánatos. A többi szállodát részben a Dunapart más megfelelő területein, részben pedig lehetőleg a nagy pályaudvarok közvetlen közelében kell elhelyezni. \ A szállodaépftkezésekkeJ kapcsolatban az Eötvös-tér és Petőfi-tér közötti szállodasor előtt a régi dunaparti I korzó, a villamosvasút pályatestével kiszélesítve, mint kizárólagos sétaútvonal tartandó fenn. A szórakozási lehetőségek és látványosságok tekintetében az állandó kiállítási terület kijelölése, a' Nemzeti Stadion felépítése, Szabadtéri Színpad és azonos férőhelyszámú és beosztású fedett színház építése, továbbá nagyszabású mutatványos- és szórakozótelep létesítése, valamint az Állatkertnek a budai hegyvidékre való áttelepítése szükséges. Kívánatos továbbá az idegenforgalom céljait szolgáló kilátó-vendéglök, valamint üdülőszállók építése. Végül szükséges volna egyes olyan hegyvidéki terüiftek védelem alá helyezése, nemzeti parkszerű megőrzése, amelyéknek természeti adottságai vagy növényvilága helyi különlegességet, vagy régebbi fejlődési fokozatok érdekes megmaradását jelentik. Budapest egyik vonzóereje a hegyek és a rajtuk levő szabad erdők közelsége. Ezért a ma meglevő erdőállományt megőrizni és fejleszteni kell. XI. Telekpolitika, földreform. A városfejlesztési program keresztülvitelének egyik legfontosabb eszköze a fejlesztési terv célkitűzéseinek megfelelően végrehajtott telekpolitika. Ezért annak irányelveit és eszközeit a program keretében kell megszabni. A főváros telekpolitikái tevékenysége többirányú. Biztosítani kell egyrészt azokat a közcélú létesítmények I számára szolgáló ingatlanokat, amelyek az egész ^áros fejlődése szempontjából szükségesek. Ilyenek a nagyobb egészségügyi és kulturális intézmények, közigazgatási épületek, közüzemek, erdők, sporttelepek. Másrészt lehetővé kell tenni a helyi települések kialakításával kapcsolatos intézmények elhelyezését (alsó- és középfokú iskolák, egészségügyi és szociális gondozóintézetek stb.). A kettő között a különbség az, hogy az előbbi esetben az általános irosfejlesztési szempontok irányadók, a második esetben azonban már az egyes települések jellegét (lakó, ipari vagy vegyes), alakját, sűrűségét, valamint a települő lakosság kulturális és szociális állapotát is tekintetbe kell venni és az ingatlanszükségletet annak megfelelően kell biztosítani, hogy mind a már meglevő, mind a jövőben kialakítandó települések megkövetelt életszíntje elérhető legyen. Ezt célozza az a telekpolitikai tevékenység, amely a telepítések irányítása és az építkezések elősegítése céljából a beépítésre alkalmas területeknek a kellő időben való megszerzésére és ilyen célokra rendelkezésre bocsátására irányul. Nem kevésbé fontos felekpolitikai feladat a szabályozások^ végrehajtása, utak nyitása, szélesítése céljára szükséges területeknek, valamint azoknak a telkeknek megszerzése, amelyek különleges fekvésük, alakjuk folytán, vagy bármely más szempontból valamely területen az egészséges telekkialakítás vagy a szabályozás folyamatos végrehajtásának akadályai. Áz ilyen úgynevezett kulcstelkek megszerzése a telektulajdonosok különböző időben fellépő telekrendezési szándékaitól függetlenül lehetővé teszi a vidék rendezésének a telepítéspolitikai elgondolásoknak megfelelően történő végrehajtását és építési telkek kialakítását.