Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

* Különös figyelmet igényel még a nyugati Bástya-sétány házsorának kérdése, amelyen a régi épületek mellett több újabb, főleg magassági méreteik folytán oda nem illő épület teszi nyugtalanná és a belső utcák arculatától éltérővé a városképet. A Vár területén végzendő helyreállítási munkákat, tehát az épületek formáinak gondos, egyenként való mérlegelése és környezetükkel történő összevetése útján, a tömegek, a homlokzati folthatások, a színek, a tetőszék,^ a tetőfedés városképbe illeszkedő megoldásával kell végrehajtani, hogy az egységes, történelmileg kialakult városkép jellegzetessége érintetlenül maradjon. A történelmi múlt kihangsúlyozása érdekében az újjáépítés során feltárásra kerülő középkori épületmaradványok megóvására is különös gondot kell fordítani és az összefüggő épületmaradványokat az újonnan épülő házakha szervesen be kell foglalni. /• Külön probléma a királyi Vár súlyosan sérült épülete. A Vár déli részének egy nagy, egységesen kialakított épülettömbbel való lezárása vitathatatlan városképi követelmény. A palota arányainak és tömegelosztásának megfelelő volta miatt, valamint annak a kockázatnak mérlegelésével, hogy minden új megoldás esztétikai hatása mindig csak utólagosan állapítható rrieg, a királyi palota, lényégében az~osrtom előtti formájában állítandó helyre. A Vár különleges történelmi hangulatának megtartásával a terület települési kérdései is összefüggenek. ' Ide, az elvonultságot és a multra utalást lehelő épületekbe csak olyan hivatalok és intézmények helyezhetők, -amelyeknek ügyfélforgalma elég alacsony ahhoz, hogy ezt b visszahúzódást megengedje. Továbbá olyan idegenforgalmi intézmények, amelyek részére a történelmi keret külön értékít jelent. A Várban ^települő lakosságnak is az elvonult,, csendes életmódot kívánó rétegekből kell kiválasztódnia. / A Vár területén az épületeket ért háborús károk nagyszámban, ^összetorlódva keletkeztek. De a főváros egyéb területén is, elszórva számos műemlék, vagy műemlékjellegü épület szenvedett súlyos sérülést. Ezek helyreállítását is a műemlékvédelem alapelveinek szigorú alkalmazásával és a rekonstruálási lehetőségek gondos kiértékelésével kell végrehajtani, hasonlóan a várbeli épületek helyreállításával kapcsolatban körülírt irányelvekhez. ^Azonban nemcsak á sérült műemlékjeHegű épületeknél, de a többi átlagépítménynél is kerülni kell a város' képbe' nem illő félmegoldásokat, vagy esztétikailag bántó ideiglenes helyreállításokat és a legkisebb helyreállítási munkálatokat is úgy kell .megoldani, hogy azok mindig alkalmazkodjanak az épülethez és a környező városkép követelményeihez. A városrendezési tervek'kidolgozása során a történeti fejlődés fennmaradt és méltánylást érdemlő emlékeit be kell illeszteni a város szerkezetébe, hogy azok a szerves alakulás felmutatásával éreztessék a városélet folyamatosságát, a mának a múltban gyökerezését. A városrendezési terveknek tehát a fejlődés szemléltetését és a műemléki városképek védelmét is szem előtt kell tartaniók. Fontos továbbá a műemlékek gyakorlati rendeltetésének biztosítása, inert csakis gyakorlati célnak szolgáló műemlékek telnek meg annyi erővel, hogy ellenálljanak az időnek. A leghiegbízhatóbb használatot a közületek biztosítják a műemlékeknek; a legtöbb műemlék megmentése fcsak úgy ^biztosítható, ha az valamilyen közület kezébe kerül. A műemlékekkel kapcsolatos új építkezéseknél, új szükségletek^,kielégítésénél jogos és helyes a mai korszerű építészet megszólaltatása, de mindig a legművészibb szinten. Egy városban a fejlődés minden lépése benne' hagyja nyomát. A műemlékek és műemlékjellegü épületek legtöbbször a régi városszerkezetnek jellegzetes pontjai is voltak, amelyeket a mai utcahálózatbaMs szervesen be kell illeszteni. * Különleges feladatot jelent a főváros területén feltárt, főleg római és középköri épületmaradványoknak, tehát a főváros legrégibb emlékeinek feltárása és> fenntartása is. X. Fürdők, Idegenforgalom. Budapest azonfelül, hogy Európa egyik nagy városa;- természeti adottságai, szép fekvése, a budai hegyvi__yidékkel való közvetlen kapcsolata, de különösen gyógyfürdői folytán a nemzetközi idegenforgalom utazási célpontja is. Az idegenforgalomhoz fűződő országos és fővárosi érdekek megkívánják,,hogy Budapest fürdőügyi és idegenforgalmi berendezéseinek színvonala világviszonylatban is versenyképes legyen. Városfejlesztési szempontból Budapest-Nagyvárossal nem áll-szemben külön Budapest-Fürdőváros, hanem csupán a nagyváros területébe beágyazott helyileg is elhatárolt egyes gyógyhelyi- övezetek fenntartásáról van szó, amelyeket meg kell. védeni a városi élettel járó zavaró tényezőktől, de ugyanakkor nem szabad elzárni a világvárosias környezetnyujtorta előnyöktől sem. Budapest fürdőváros nemzetközi versenyképességének egyik komoly biztosítéka éppen az, hogy itt gyógyvendégeink a fürdőHWy gyógytényezoi mellett a világváros kultúráját és szórakozási lehetőségeit is megtalálják. Az egyes gyógyhelyi övezetek és az ezekkel kapcsolatos városrendezési kívánalmak a következők:' Az Erzsébet-sósfürdő területének határai a Halmi-utca, Török Ignáoutca, Vachot-utca és Ércsi-út. E szűk terület körül a gyógyfürdő terjeszkedési lehetőségeinek biztosítására, nyugalmának és jó levegőjének védelmére kertes, villaövezetek létesítése kívánatos, amelynek határai az Etele-tér, Etele-utca, Mohai-út, Sárboga Bartók Béla-út és Somogyi-út. A budai keserűvíz-források területén a beépíthetőség szigorú korlátok közé szorítandó; hogy ez a forrást a szennyeződéstől megóvassék. (Az épületekből származó szennyeződés kijutásának megakadályozása, is ólak létesítésének, továbbá mezőgazdasági müvelésnek a trágyázásnak megtiltása.) A budai déli forrásterület védelmét szolgáló gyógyhelyi övezet a Lánchíd és Szabadságiad közötti Dunapartot, a Gellérthegy és Naphegy villaövezetét, a Tabáni-parkot és a Várkert egy részét foglalja magába E területen belül fontos fürdőügyi követelmény az Erzsébethíd és a Szabadsághíd közötti felső dun partsávnak gyógypark céljára való teljes egészében történő igénybevétele, hogy ezáltal a Szent Gellért-fii 'Rudas-fürdőnél létesítendő új Juventus-fürdővél és a tabáni gyógyfürdő-intézményekkel egyetlen szoros elfoglalható legyen. A Szent Gellért Gyógyfürdő és Gyógyszálló fejlesztése számára megfelelő területet kell biztosítani a Ke; utca, Bartók Béla-út, Qrlay-út, Mányoki-út, KeTenhegyi-út.által határolt telektömb és a Vízművek gelléi parkjának részbeni igénybevételével. A budai északi forrásterületet védő gyógyhelyi övezetbe'a Szent Lukács-fürdő és a Császár-fürdő, valamin' a Szent Margit-sziget tartozir ^ Szent Luká.cs-fürd ir-fürdö védelmére e i a terület, amelyet a Margithíd és a Zsigmon vonala között egyik oldalon az Árpád fejedelem-útja, másik oldalon pedig a Rózsadomb, illetőleg Szemlőhegy