Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

A lakótelepülésre kijelölt területek emellett, — mint ahogy erre az előzőkben már utalás történt — elsődleges rendeltetésük mellett gyakran másodlagos rendeltetést is betölthetnek és így bizonyos átmenetet alkothatnak két különböző rendeltetésű kategória között. Ilyen átmeneti jellegűek lesznek azok a területek, amelyeken a lakóházépítkézés és lakótelepülés mellett bizonyos nem zavaró ipari üzemek létesítése is megengedhető. Ugyanígy' lakótelepüjési rendeltetése mellett zöldterületi rendeltetést is tölthet be valamely lakott és beépített városrész megfelelő.kertes beépítés esetén. Vagy végül magátólértetődően számos lakóház és lakás lesz a különleges rendeltetésre szánt városrészekben is, mint például a közigazgatási vagy a kereskedelmi negyedben, a Várban, á fürdőváros* részekben stb. Azokat a területeket, amelyek sem lakótelepülésre, sem pedig a továbbiakban részletesen meghatározott-^ másfajta felhasználásra nem jelöltetnek ki, fenntartott területként kelf kezelni. Ezeknek egy része, ha később másutt kielégítően el nem helyezhető közcélú üzem, intézmény vagy összefüggő, egységes akciószerű telepítés létesítésének szüksége merül fel, szervesen beleilleszthető lesz a megfelelő települési kategóriába. Másik részüket azonban tekintettel arra, hogy Budapesten >á települési igények hosszú időre teljes mértékben kielégítettnek látszanak, a településből ki kell zárni. Ez utóbbiak közé azok~a területek sorolandók, amelyek a települési rendszerbe amúgy sem iktathatok be szorosan, továbbá azok, amelyek nem illeszkednek a város észak-déli irányú fejlesztési elgondolásába és végül, amelyek telepítésre önmagukban véve sem alkalmasak. Ezek a fenntartott területek — kizárásuk, akár végleges, akár csak időleges jellegű — mezőgazdasági müvelésre használnátok és így bizonyos zöldterületi rendeltetést is betöltenek. Az ezekre vonatkozó részletes megállapítások éppen ezért,a zöldterületekkel kapcsolatban kerülnek tárgyalásra. 2. ipari területek. Az ipari területek kijelöléséné! már teljes mértékben előtérbe nyomulnak Nagy-Budapest települési egységének különleges szempontjai. Az ipari üzemek célszerű elhelyezésével kapcsolatban ugyanis számos olyan követelményt kell kielégíteni, amelyek a főváros közigazgatási határain kívüli területek jogos igényeiként jelentkeznek. Nem elég ugyanis például az egészségre ártalmas ipari üzemeket csupán Budapest "területéről kizárni, hartem azok részére egész Nagy-Budapest települési körzetének határain kívül kell helyet találni. 'Ez a törekvés egyébként már az előző városfejlesztési programban is .megnyilvánult, amikor határozottan leszögezte, hogy Budapest és a környező városok rközé bűzös gyári övezet ném kerülhet.' De ugyahígy

/

helytelen volna bizonyos gyártelepeket Budapest határán kívül , oly módon elhelyezni, hogy azok szennyező'hatása akár a széljárás, akár'a Duna folyása'következtében magára a fővárosra nézve járjon rendkívül káros következményekkel. Az ipari települések elhelyezésénél tekintettel kelf lenni továbbá az üzemek közlekedési és szállítási követelményeire is. Különösen a vasúti és vízi közlekedés helyhezkötöttségét kell figyelembe venni. Végű! arra is törekedni kell, -fcogy az egyes gyárak telephelye és az azokban dolgozó munkásság lakóhelye között minél közvetlenebb kapcsolat legyen biztosítható. Ez az utóbbi követelmény legjobban az ipari üzemek decentralizálásával elégíthető ki. Azokat a gyári üzemeket,'tehát, amelyek egészségügyi szempontból ártalmatlanok és amelyek környezetüket egyáltalában nem zavarják, ugyancsak az előző városfejlesztési program megállapításával egyezően, az erre a célra kijelölendő vegyes ipari és lakóterületéken kell elhelyezni. Ezáltal nemcsak a lakóhely és munkahely közvetlen kapcsolata nyer/megvédést, hanem a perifériális települési alközpontok helyi önállósága is fokozódni fog. , /- . A fentieknek megfelelően Nagy-Budapest ipari üzemeit csoportokba kell sorolni és az egyes csoportok számára az előbbi szempontok alapján a legalkalmasabb elhelyezési módot meghatározni. Az ipari üzemek nagyságuk és környezetükre való hatásuk szerifit négy csoportba oszthatók, amelyek telepítési szempontjai a következők : 1. Az egészségre ártalrnas és a távolabbi környezetre is károsan kiható azok az ipari üzemek, amelyeket Budapest Építésügyi Szabályzata tiltott üzemnek minősít, vagy a mai X. övezetbe utal (Építésügyi Szabályzat 238. és 239. §-ai), a jövőben csak Nagy-Budapest déli és délkeleti részén a Duna folyása mentén helyezhetők el olymódon, hogy tőlük délre és\ délkeletre sűrűn beépült városrész, vagy az illető város települési tervei szerint ott létesíthető, végleges lakótelepülés területe közvetlenül már ne csatlakozzék hozzájuk. .... 2. Azokat az ipari üzemeket, amelyek nem minősülnek veszélyeseknek és az egészségre sincs semmitek: káros kihatásuk, tehát ^ levegőt sem szennyezik, de egyéb okoknál fogva a közvetlen környezetüket mégis zavarják (zaj, rázkódtatás, bűz,-kedvezőtlen városképi hatás stb.), yalamint azokat, amelyek akár munkáslétszámuknál, akár kiterjedésüknél fogva nagyflzemeJcntk tekintendők, elkülönítve keíl ugyan iHhelyezni, de ezeknek a vár egyetlen pontján való koncentrálása mt^g sem kívánatos. A munkahely és lakóhely közelségének követelménye'' ugyanis csak akkor elégíthető ki, ha ezek a gyári települések Nagy-Budapest területén arányosan-szétosztva kerülnek elhelyezésre és így — ha különállnak is — mégis mindenütt lakótelepüléshez csatlakoznak. Az ipari üzemek ezen második csoportja részire a főváros balparti részén kell. megfelélő területet'kijelölni, az észak-déli városfejlseztési irány szem előtt tartásával. 3. A közvetlen környezetet sem zavaró és.a közepes nagyságú ipari üzemek, amelyik az előbbi két csoport egyikébe se/n tartoznak, lakótelepülés céljaira kijelölt területen is elhelyezhetők, ha .beépítés és városkép szempontjából teljesen beleilleszthetők a környezetbe, valamint, ha az Építésügyi Szabályzatnak reájuk vonatkozóan felállítandó különleges kikötéseit kielégítik. Ezeket a vegyesen lakó és iparT település szájnára kijelölt területeket teljesen az előbbi pontban meghatározott szempontok szerint kelj a' városban elosztani. 4. Végül azok a kisüzemek, amelyek zaj, rázkódtatás, bűz és füstmentes egyszerű kisipari műhelyként az Építésügyi Szabályzat rhegfelélő kikötései mellett magukban az egyes lakóházakban is működhetnek, a város bármely lakótelepülés céljára kijelölt területén is elhelyezhetők." 3. Zöldterületek. A zöldterületek, kategóriája —• mint erre a rendeltetésszerű területfelosztás elvi meghatározásánál utalás is tö/tént — három egymástól eltérő csoportra osztható. Az első csoportba a tulajdonképpeni elsődleges és a mindennapi értelemben is züldterületnek nevezett közhasználatú parkok, parksávok. ligetek, sétaterek és erdők tartoznak. Ezek a területek elsősorban üdülésre, pihenésre, a város levegőjének tisztítására és felfrissítésére, a városkép élénkítésére, sőt — nagyobb kiterjedésük esetén — a város, valamint d természet közvetlen kapcsolatának biztosítására és végül-a városszerkezet tagozására- is szolgálnak. Ezeket a? Iterületeket tehát rendeltetésüknek megfelelően általában beépítetlenül kell alamint állami rv alapján azon legengedhetők ezek .Idterület nem tbe kerülni, 1