Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218

13 részeiben kialakítandó parksávokban néhány, úgynevezett pontház épül, vagy ha a gyógyforrások környékének nyilvános

1 parkjaiban gyógyszállók épülnek, továbbá, ha a ligetekben szórakozó és üdülő létesítmények, valamint kulturális intézmények, a hegyvidéken pedig szállodák és sportépítmények fognak elhelyeztetni. Mindezeknek az építményeknek tervszerű és megfelelő laza elosztása esetén ugyanis az elsődleges és közhasználatú zöldterületi jelleg kellően biztosítható lesz. A második csoportba 'azok a területek sorolhatók, amelyek zöldterületi mivolta valamely más, elsődli rendeltetés mellett csak másodlagos jelentőségű. Ilyennek tekintendők azok a magánkertes, szabadon álló beépítésű lakóvárosrészek, amelyeknek beépítettsége 24%-nál nem nagyobb, továbbá a zárt sportterületek, katonai gyakorlóterek és temetők. Ezeknek a területeknek elsődleges rendeltetése megnevezésükkel adott, ki is elégítik a zöldterületektől megkívánt valamennyi követelményt, egyedül a nagyközönség pihenésének és üdülésének a biztosítását kivéve. Végül a zöldterületek harmadik csoportjába azok a sem lakótelepülésre, sem valamely más különleges célra ki nem jelölt területek tartoznak ; amelyeknek a településből való kizárása, akár ideiglenes"jelleggel (fenntartott területek), akár végleges jelleggel történt. Ezeknek a területeknek későbbi rendeltetésé a mindenkori szükséglet szerint fog majd megalapításra kerülni. Ha tehát a város lakótelepülései számára a kijelölt határok már szűkeknek bizonyulnak, vagy valamely egységes, szociális'célú lakótelep, vagy valamely közcélú 'intézmény, üzem részére a kategóriákba sorolt területek határain k,ívül kell megfelelő helyet biztosítani,, akkor a fenntartott területek feloldása, vagy a mezőgazdasági területekből egy-egy területrész kiemelése és a kívánt célra való rendelkezésre bocsátása mindenkor lehetséges lesz. Ilyenkor a terület felhasználásának és beépítésének módját á részletes rendezési tervben kell pontosan meghatározni. Szükség és kellő indokok esetén a fenntartott területek egyes ipartelepek vagy közületi üzemek elhelyezésére is'igéhybevehetök, vagy éppen alkalmasságuk folytán gyümölcstermelésre, kertészeti vagy más hasonló célra való felhasználásra jelölhetők ki. Ezekbe, tekben a fenntartott területek ilyen rendeltetése ffiár végleges jellegű lesz és ezért ezeket a területeket az egyéb települési lehetőségekből már végérvényesen ki k.ell zárni. E területek tehát ilyenkor már nem tekinthetők fenntartott területnek, hanem rendeltetésük az előbbiek értelmében meghatározott lesz. 4. Különleges rendeltetésű teriiletek. A terület rendeltetés szerinti felosztásának negyedik kategóriájába azok a városrészek tartoznak, amelyek bizonyos,természeti, történelmi vagy már kialakult rendeltetésszerű adottság folytán nem tekinthetők sem elsődleges lakó, sem zöldterületeknek. Budapesten három ilyen speciális jellegű városrésszel kell számolni. Ezeknek egyike a városközpont (city) úgyis, mint közigazgatási, kormányzati és kereskedelmi negyed. A másik különleges városrész a Vár. Végül a harmadik' a gyógy-, üdülő- és fürdőterületeknek a gyógyforrások körül kialakuló centruma. A fenti három különleges rendeltetésű városrész közül az elsőben mindenekelőtt a közigazgatási és kereskedelmi élet különleges igényeit' kell ftiklégítani mind a terület beépítése, mind a forgalmi hálózat megoldása tekintetében.-Emellett a rendeltetés mellett a városrészben természetesen lakóházak is építhetők, sőt a hivatali épületek vagy üzletházak egy részében magában lakások is lesznek., A city területének másodlagos rendeltetése tehát lakóváros jellegű és ezért kialakításaira] a jelentkező általános lakótelepülési igényeket is tekintetbe kell venni. A második különleges rendeltetésű terület: a Vár. ahol a történelmi és művészeti emlékek fokozottabb értékére kell tekintettel lenni, megfelelően érvényre juttatva az ezekkel kapcsolatban jelentkező követelményeket. Éppen ezért itt hivatalokat, közintézményeket és lakásokat csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a meglevő mütörténeti és művészeti emlékek fenntartását' és érvényesülését ne befolyásolják. Ezeket a törekvéseket és általában a várbeli épületek helyreállításának és fenntartásának irányelveit a városfejlesztfsi program külön fejezete tárgyalja részletesen. , A harmadik különleges rendeltetésű terület felhasználása a gyógy- és üdülőhelyek, illetve fürdőterületek kategóriája tulajdonképpen a zöldterületekhez tartozik. Ezeknek lakóterületi jellege ugyanis teljesen alárendelt & itt állandó lakásokat tartalmazó építkezések csak egész kis számban és úgyszólván kizárólag az üzem alkalmazottai részére engedhetők meg. Ezeken a területeken, elsődleges rendeltetésűk a gyógyfürdők elhelyezése lévén, városrendezési szempontból is az üdülő-, illetve gyógyhelyi igények kielégítése lép előtérbe, idegenforgalmi fontos-, ságuk pedig, gondozásuk tekintetében is, különleges követelményeket támaszt. Budapest területének rendeltetésszerű felosztása a városfejlesztési progfarn keretén belül természetesen csak akkor tekinthető teljesnek, ha annak nem csupán az irányelveit szabjuk meg, hanem a határait is megállapítjuk. Minthogy-azonban az egyes kategóriáknak megfelelő területek kijelölése és ezeken belül a felhasználás különböző intenzitású fokozatainak a pontos meghatározása már a város új öv»zeti beosztását eredményezi s mint ilyen, az általános városrendezési terv keretébe tartozik, a városfejlesztési programnak'csupán a főkategóriákat > feltüntető térkép a tartozéka. Ennek a megállapításnak megfelelően készült az 1. számú melléklet. A térképen a lakóterületeket a beépítés intenzitásának megfelelő, árnyalatú vörös színezés tünteti fel."Az ipari terülteket szürke, a vegyes ipari és lakóterületeket pedig liia, végül a zöldterületek közül az erdőterületeket kékeszüld, a többi zöldterületet pedig sárgászöld szín jelzi. A fenntartott, területek jelzése színezés nélkül sárga körülhatározással történt. A városfejlesztési programhoz csatolt 1. számú melléklet a főváros terüietfelhasználási terve. A terv a fenti kategóriákba sorolt területek konkrét határait nem kívánja meghatározni, csupán a különböző rendeltetésű területek helyét és kiterjedését tünteti fel. Az övezetek pontos, utcával vagy telekhatárral történő körülhatárolása ugyanis már ismét az általános városrendezési terv, sőt részben csak a részletes városrendezési tervek elkészítése során fog megtörténni. A jelenleg érvényes Építésügyi-Szabályzat által meghatározott beépítésMehetöségekkel való összehasonlítás céljából a 2. számú melléklet a mai építési övezeti beosztást tünteti fel. Fajlagos beépítés. Bármennyire általánosságban.jelöli is meg a városfejlesztési program azokat a célkitűzéseket, amelyeket, azután az általános, és részletes városrendezési tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni, mégis bizonyos, hogy — a terület beépítésének a mértékére és így közvetve I a vonatkozó irányszámokat már le kell rögzítenie. Mindenek előtt meg kell hat;-: iietkategóriák kívánatos, illetve megengedhető maximális hektáronként enfelü! m nt kívánatos minimálisan megkövetelt beépített területi építés mértéke •z egv lakos számára bizti Itett felület követelmények szem előtt tartásával megállapítva, — továbbá az u közterületek, valamint egy átlagos kőz-