Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947
3. 1947. március 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 95 - 96 - 97 - 98 - 99
50 1947 március 12-iki közgyűlés. 94—99 szá m. elősegítse. Elsőrendű népegészségügyi és ezen keresztül nemzetgazdasági érdekünk, hogy a sportot a lakosság közkincsévé tegyük. Minden lehetőt kövessen el a főváros, hogy ezt a nemes célt minél hamarabb elérhessük. Kérem indítványom elfogadását. Elnök, minthogy a bizottsági tag az indítványnak sürgős napirendretűzését nem kérte, az indítványt az Ügyrend értelmében a polgármesternek adja ki. !95. Földes Mihály bizottsági tag a tetőhelyreállítások és életveszélyes romok lebontásának hatékonyabb előmozdítása érdekében kormányrendelet kieszközlése tárgyában nyújt be indítványt. A főváros területén még mindig igen sok a helyre nem állított tető és az életveszélyes rom. E munkálatok elvégzését a jelenleg érvényben levő kormányrendeletek nem biztosítják eléggé. Éppen ezért indítványozom, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz és kérje egy olyan rendelet kibocsátását, amely a legszigorúbb szankciók terhe mellett kötelezi a háztulajdonosokat a szükséges munkálatok elvégzésére, vagy ha ezt nem teszik, akkor biztosítani kell a főváros részére azt a jogot, hogy ezt a munkát a háztulajdonosok terhére a főváros jogainak biztosításával elvégeztethessék. Elnök, minthogy a sürgős napirendretűzést nem kérték, az Ügyrend értelmében az indítványt kiadja a polgármesternek. !96. László Lenke bizottsági tag a fiatal házasulok részére kölcsön folyósítása tárgyában nyújt be indítványt. Indítványozom, hogy a főváros nyújtson házassági kölcsönt azoknak a budapesti fiatal házasulandóknak, akik ma súlyos anyagi okok miatt nem tudnak összeházasodni. Ma az ország házasulandói közül a budapestiek vannak a legnehezebb helyzetben, mert igen súlyos lakásviszonyok vannak és a háztartás berendezése (kelengye- és bútorbeszerzés) szintén elérhetetlen egy mai fiatal, dolgozó pár részére. Az elmúlt évben az infláció miatt nem volt mód kölcsönnyújtásra, azonban a stabilizáció óta a helyzet megváltozott. Az 1946—47. költségvetési évben szerepel is egy tétel, kölcsönök alcímmel, 400.000 forint összegben, erről azonban mind a mai napig nem történt folyósítás. Kérjük a fővárost, hogy az összeget eredeti rendeltetésének megfelelően használja fel késedelem nélkül. Pótlólag indítványozom, hogy a házassági kölcsönök elbírálásánál tárcaközi bizottság határozza meg. Kölcsönöket csak olyan házasulandók részére juttassanak, akiknek együttes keresete nem haladja meg a 300 forintot. Elnök, minthogy a bizottsági tag sürgős napirendretűzést nem kért, az indítványt kiadja a polgármesternek. !97. Aradi Sándor bizottsági tag indítványát a vendéglátó ipar megsegítése tárgyában, az indítványttevő kérésére a legközelebbi közgyűlésig halasztást nyer. !.98. Vészi Gyula bizottsági tag önálló indítványa a Községi Temetkezési és Betegellátási Szövetkezet létesítése tárgyában. A közönség széles rétegei averzióval viseltetnek mindennemű biztosítással szemben s valljuk be, ez a bizalmatlanság nem minden alap nélküli. Ha ezt a kérdést alaposan vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy az életbiztosításoknál úgy az első, mint a második világháború következtében és a megfelelő valorizáció hiányában a kisemberek óriási tömegei veszítették el nehezen összekuporgatott tőkéjüket. A dolgozók többsége hajlamos élet-, illetve temetkezési biztosítás megkötésére, mert ezzel legtöbb esetben rendes végtisztesség lehetőségét kívánja magának biztosítani, mig hozzátartozóit mentesíteni akarja a sokszor teljes anyagi romlást előidéző költségek előteremtése alól. Ha a főváros ily szövetkezetet létesít, úgy módjában lesz oly biztosítások bevezetése, melyeknél a lejárat előtt bekövetkezett halál esetén, a biztosítási kötvény ellenében, a Temetkezési Intézet a szerződésileg előre megállapított osztályú temetést adja. Tehát a biztosított azt kapja, amit akart és nincs kitéve annak, hogy előre nem látott akadályok miatt (árváltozás stb.) a felmerülő költségeket a biztosítás összege nem fedezi. Ehhez kapcsolódik szervesen a betegellátás, mely ágazat a betegsegélyző intézetekhez nem tartozó kisiparosok, kiskereskedők és egyéb szabad pályán dolgozók, kórházi kezelés szükségletét fedezné a főváros kőzkórházainak bevonásával. A szociális fejlődés a főváros kötelességévé teszi, hogy úttörő kezdeményezéssel járjon elöl ezen probléma megoldásánál s ezzel a mai kornak semmikép meg nem felelő, különböző hangzatos címeken működő temetkezési egyletek és önsegélyző asztaltársaságok helyett modern, szociális megalapozottságú szövetkezet keretében történjék gondoskodás az ilyirányú szükségletek kielégítéséről. Elnök, minthogy a sürgősség kimondását a bizottsági tag nem kérte, az indítványt a polgármesternek adja ki. !99. Papp Ervin bizottsági tag interpellációja Nagy Sándor élelmiszerjegyközponti alkalmazott visszás helyzete és túlkapása ügyében. Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy Nagy Sándor élelmiszerjegyközponti alkalmazott egyúttal a Sütőipari Munkások Szakszervezetének megbízottja is? Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a fentnevezett saját helyzetével a munkafegyelem rovására él vissza? Hajlandó-e a polgármester úr Nagy Sándort felhívni arra, hogy vagy fővárosi állásáról, vagy szakszervezeti megbízatásáról mondjon le, záros határidőn belül?
