Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

13. 1947. december 19. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 654 - 655

296 1947 december 19-iki rendkívüli közgyű

lés. 655. szám. 21. §. Részvényesek indltvdnyozási joga. Minden részvényes, aki a rendes közgyűlésen a társaság ügyeire vonatkozó indítványt kíván tenni, tartozik ezt írásban legkésőbb a közgyűlés megtartása előtt 15 nappal az igazgatóságnak egy darab — a még le nem járt szelvényekkel és szelvényutalvánnyal ellátott — részvénynek, illetőleg legalább egy darab ideiglenes elismervénynek a társaságnál való egyidejű letétele mellett bejelenteni. Az ilyként bejelentett indítványt az igazgatóság a legközelebbi közgyűlést egybehívó hirdetmény tárgy-sorozatára felvenni köteles. 22. §. A közgyűlésen tárgyalható ügyek. Olyan tárgy felett, amelyet a közgyűlést összehívó hirdetmény tárgysorozata nem tartalmaz, a közgyűlésen sem tanácskozási, sem érvényes határozatot hozni nem lehet. E szabály alól kivételt képez a napirenden levő tárgyhoz tett helyesbítés, továbbá napirenden levő tárgyhoz tett, valamint új közgyűlés összehívását célzó indítvány. 23. §. A közgyűlés vezetője. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, alelnöke, ennek akadályoztatása esetében pedig az igazgatóság által e célra kiküldött egyik igazgatósági tag elnököl. Ha a közgyűlés elnöke a közgyűlésen nem jelenik meg vagy ha a közgyűlést a törvénysíék a K. T. 178. §-a vagy a felügyelőbizottság a K- T. 195. §-a alapján hívta össze, az elnököt a közgyűlés választja meg. A közgyűlés elnökét a szó megvonásának a joga megilleti akkor, ha a szóló részvényes a közerkölcsöt vagy az illemet sértő vagy a közgyűlés tekintélyével össze nem férő kifejezést használ, vagy a közgyűlés valamely tagja ellen durva sértést követ.el. 24. J. A közgyűlés jegyzőkönyve. A közgyűlési jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke által kijelölt jegyző vezeti. A közgyűlési jegyzőkönyvnek a közgyűlés megtartásának helyét (utca, házszám) és idejét, lefolyásán kívül a megjelent és képviselt részvényesek neveit, az általuk képviselt részvények számát, valamint a hozott határozatokat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyző és jegyzőkönyvhitelesítőkként a közgyűlés elnöke által kijelölt két jelenlevő részvényes írják alá. Az igazgatóság tartozik a jegyzőkönyvet eredetiben vagy hiteles másolatban a cégbíróságnak haladéktalanul bemutatni. 25. §. Határozathozatal. Ha szólásra jelentkező nincs, a közgyűlés elnöke a vitát bezárja. A vita bezárását a határozathozatal követi. A közgyűlés határozatait — választás esetét kivéve — viszonylagos szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlő száma esetén az az indítvány válik határozattá, amelyhez a közgyűlés elnöke szavazatával járult. Választás esetében a közgyűlés általános szótöbbséggel határoz. Ha valamely választásnál az első szavazás általános szótöbbséget nem eredményezett, akkor azok között, akik az első szavazáskor legtöbb szavazatot kaptak, szűkebb választást kell tartani. Ha a szűkebb választásnál egyenlő számú szavazatot nyerők lennének, köztük a sors dönt. 26. §. Határozathozatal módja. A közgyűlés a határozathozatal tárgya felett rendszerint egyszerű szavazással dönt. Az egyszerű szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Ha a közgyűlésen jelenlevő szavazatképes részvényeseknek legalább egynegyede a szavazás megkezdése előtt írásban kéri, a szavazás névszerinti felhívás mellett történik. Választások esetében, ha a közgyűlésen jelenlevő szavazatképes részvényeseknek legalább egynegyede a szavazás megkezdése előtt írásban kéri, titkos szavazást kell elrendelni. A titkos szavazás összehajtott szavazólappal történik. IV. FEJEZET. Igazgatóság. 27. §. Az igazgatóság jogállása. A társaság ügyeit az igazgatóság intézi. A társaságot mind a hatóságckkal, mind harmadik személyekkel szemben az igazgatóság képviseli. Azokban a percekben, amelyeket közgyűlési határozat folytán az igazgatóság vagy a felügyelóbizottság ellen indítanak, a részvénytársaságot a közgyűlés által választott meghatalmazottak vagy ilyen meghatalmazottak választása Tiiányában az illetékes törvényszék által kirendeltek képviselik. A részvénytársaságot illető kézbesítések érvényességéhez elegendő, ha a kézbesítés az igazgatóság csak egyik tagjának kezéhez történik. 28. §. Az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyek. Az igazgatóság jogosult a Kereskedelmi Törvényben meghatározott felelőssége mellett a társaság minden olyan ügyében rendes kereskedő gondosságával intézkedni és határozni, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe. 29. §. . Az igazgatóság alakítása és működésének tartama. Az igazgatóságot a közgyűlés az alapszabályok 26. §-ában megjelölt módon évenként választja. A régi igazgatósági tagok újból megválaszthatok. Ha valamely igazgatósági tag helye idő előtt üresedik meg, a megüresedett állás betöltése felett a legközelebbi közgyűlés határoz. Ha az igazgatósági tagok száma bármely okból hatnál kevesebbre csökken, akkor az igazgatóság kiegészítése végett azonnal rendkívüli közgyűlést kell egybehívni. Ennek a szakasznak harmadik és negyedik bekezdése értelmében megválasztott igazgatósági tag működésének tartama azonos azon igazgatósági tagéval, akinek a helyébe lépett. 30. §. Az igazgatóság száma és díjazása. Az igazgatóság 5—15 tagból áll. Igazgatósági taggá a társaság tisztviselőit is meg lehet választani. Ha az igazgatóság tagjainak száma bármely okból tizenötnél kevesebbre csökken, az igazgatóság kiegészítése végett azonnal rendkívüli közgyűlést kell egybehívni. Az igazgatóság tiszteletdiját a közgyűlés állapítja meg. Az igazgatóság azon tagjai számára.akiket egyes ügyek ellátására felkér, a közgyűlés külön díjazást állapíthat meg.