Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

13. 1947. december 19. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 654 - 655

1947 december 19-iki. ren III. FEJEZET. Közgyűlés. 13. §. A részvények összességének képviselete. A szabályszerűen összehívott és határozatképes közgyűlés a részvényesek összességét képviseli. A részvényeseket megillető jogokat a részvényesek a közgyűlésen gyakorotják. 14. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek. A közgyűlés hatáskörébe a következő ügyek tartoznak : 1. a Kereskedelmi Törvény 183. §-ában említett eset kivételével az igazgatóság és a felügyelőbizottság megválasztása, elmozdítása és felmentése, 2. a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyerefég felosztása, 3. egyesülés más társasággal, 4. oly kartellszerződés megkötése, amely minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését célozza, 5. az alaptőke leszállítása vagy felemelése, 6. az alapszabályok módosítása, 7. minden javaslat, amelyet az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság a közgyűlésen tárgyaltatni kíván, 8. minden indítvány, amelyet a 21. § szerint valamely részvényes az igazgatóság útján határozathozatal végett a közgyűlés elé terjeszt, 9. a társaság feloszlása, a felszámolók kirendelése és elmozdítása, valamint a felszámolás módjának és a felszámolók díjazásának megállapítása. 15. §. A közgyűlés helye, ideje és összehívása. A közgyűlés csak Budapesten tartható. Rendes közgyűlést évenkint egyszer az év első felében kell tartani. Rendkívüli közgyűlést az igazgatóság belátásához képest bármikor összehívhat, a Kereskedelmi Törvény 187. §-a esetében pedig köteles rendkívüli közgyűlést összehívni. A rendes és rendkívüli közgyűlést a Kereskedelmi Törvény 178. és 195. §-aiban említett esetek kivételével az igazgatóság hívja össze. Ha az alaptőke egytizedrészét képviselő részvényesek a Kereskedelmi Törvény 178. §-a alapján rendkívüli közgyűlés összehívását kívánják, az igazgatóság a kérelmet csak akkor teljesítheti, ha az összehívást kérő részvényesek kívánságuk okát és célját megjelölik, továbbá az alaptőke egytizedrészének megfelelő — szelvényívvel es szelvényutalvánnyal ellátott — részvényt, illetőleg ideiglenes elismervényt a társaság pénztáránál vagy az igazgatóság által megjelölendő más helyen letesznek. A felügyelőbizottságot a Kereskedelmi Törvény 195. §-a értelmében megillető rendkívüli közgyűlés összehívási jogról a 41. § intézkedik. 16 §. A közgyűlés összehívásának módja. A rendes és rendkívüli közgyűlést hirdetmény útján hívják össze. Ennek a hirdetménynek a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a részvények letételére szolgáló helynek és időnek, megjelölését kell tartalmaznia. Ezt a hirdetményt a közgyűlés napját legalább 8 nappal megelőzőleg a 6. §-ban megjelölt időszaki lapban egyszer kell közzétenni. 17. §. A közgyűlésen való részvétel és szavazati jog. A közgyűlésen való részvételre csakis az a részvényes jogosult, aki a még le nem járt szelvényeket és szelvényutalvánnyal ellátott részvényét, illetőleg ideiglenes elismerívüli közgyűlés. 655. szám. 295 vényét a közgyűlést legalább 5 nappal megelőzőleg a társaság pénztáránál vagy az igazgatóság által az összehívó hirdetményben Budapest székesfőváros területén belül megnevezendő helyen leteszi. •. A közgyűlésen minden részvényes szavazhat, aki legalább 1 darab — a még le nem járt szelvémyekkel és szelvényutalvánnyal ellátott — részvényt, illetőleg egy darab • ideiglenes elismervényt a közgyűlést legalább 5 nappal megelőzőleg a társaság pénztáránál vagy az igazgatóság által az összehívó hirdetményben Budapest főváros területén belül megnevezendő helyen letesz. A részvényesek a letett részvényekről, illetőleg ideiglenes elismervényekről letéti elismervényt kapnak, amely a letevő nevét, részvényeinek, illetőleg ideiglenes elismervényeinek sorozat-, folyó- és darabszámát tartalmazza. A közgyűlésen csak az előző bekezdésben említett elismervény felmutatása mellett lehet megjelenni. A letett részvények, illetőleg ideiglenes elismervények csakis az illető közgyűlés befejezése után és a letéti elismervény visszavétele ellenében adhatók vissza. 18. §. A közgyűlésen való helyettesítés. Szavazatképes részvényes magát a közgyűlésen más szavazatképes részvényes által az igazgatóság által megállapított minta szerint kiállított s a megbízottnak igazolásául szolgáló meghatalmazás alapján képviseltetheti. Atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt álló személyek, községek, társaságjk, testületek vagy egyesületek magukat törvényes képviselőjük, gyámjuk, gondokuk vagy meghatalmazottak által képviseltethetik akkor is, ha ezek nem részvényesek. 19. §. A közgyűlés határozatképessége. A közgyűlés határozatképes, ha azon a mindenkori bejegyzett alapszabályok szerinti alaptőkének legalább háromnegyed részét képviselő — személyesen megjelent vagy meghatalmazott — részvényes van jelen. Ha a közgyűlés az előző bekezdés szerint nem határozatképes, azonnal új közgyűlést kell egybehívni, és azt 30 nap alatt kell megtartani. Az új közgyűlés, tekintet nélkül a letett és a közgyűlésen képviselt részvények, illetőleg ideiglenes elismervények számára határozatképes, de csak azon tárgyak felett határozhat, amelyeket a határozatképtelen közgyűlésnek egybehivási hirdetményében közzétett napirendje tartalmaz. Ezt a körülményt az új közgyűlést egybehívó hirdetményben meg kell említeni. 20. §. Minősített többségű határozathoz kötött ügyek. Az alapszabályok megváltoztatása^ részvénytőkének felemelése, vagy leszállítása, a társaság feloszlatása, a társaságnak más vállalattal való egyesülése vagy társulása, az igazgatóságnak, a felügyelőbizottságnak vagy azok egyes tagjainak megbízatásuk letelte előtt történő elmozdítása iránt előterjesztett javaslat tárgyában érvényesen csak oly közgyűlés határozhat, amely közgyűlésen legalább a mindenkori beegyzett alapszabályok szerinti alaptőke Után gyakorolható szavazati jog kilenctizedet képviselő részvényes ily mennyiségű szavazati jog gyakorlására jogosító részvény, illetőleg ideiglenes elismervény kellő módon való letétbehelyezése mellett megjelent. Az előző bekezdésben említett tárgyak tekintetében érvényes, határozatot csak akkor lehet hozni, ha a határozathoz a szavazatoknak (17. §) legalább kétharmada hozzájárult. Ily többség hiányában az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Ha a határozatképességnek az előző bekezdésben említett kelléke nincs meg, akkor a 19. § utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés szerint 30 napon belül a tárgy megnevezésével új közgyűlést kell egybehívni, amely közgyűlés az indítvány tárgyában a képviselt részvények számára, illetve az alaptőke nagyságára való tekintet nékül, azonban a jelenlevő szavazatok legalább kétharmad többségével jogosult határozatot hozni. Ily többség hiányában az indítványt elvetettnek kell tekinteni.