Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

11.1 1947. november 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 539 - 540 - Szabályrendelet a székesfővárosi tényleges közoktatási alkalmazottak illetményéről.

1947 november 12-iki közgyűlés. 540. szám. 241 (3) E rendelkezés értelmében soronkívül előléptethető alkalmazottak száma az ugyanazon szak ugyanazon fizetési fokozatába tartozó alkalmazottak számának V;-edrészét egy-egy évben nem haladhatja, meg. (4) Ha valamely fizetési osztály ugyanazon szakában az alkalmazottak létszáma a 7-et nem éri el, a soronkívüli előléptetést e fizetési osztályba tartozó más szakbeli soronkívüii eioleptethetők száma terhére lehet foganatosítani. " 10. §. A várakozási időbe beszámítható idők meghatározása. (1) A magasabb fizetési fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati időbe (várakozási időbe) csak a szabályszerű képesítés birtokában eltöltött szolgálati időt lehet beszámítani. (2) Szabályszerű képesítés gyanánt nemcsak az elnyert tanszék összes tárgyainak tanítására jogosító képesítést kell tekinteni, hanem szabályszerűnek kell venni a már korábban megszerzett azt a képesítést is, amely az illető iskolanemnél, vagy azzal azonos jellegű iskolánál valamely rendes tárgy tanítására jogosít, feltéve, hogy a korábbi képesítés birtokában az illető iskolánál elnyerhető tanszékek ugyanolyan besorozással és azonos fizetések élvezetével vannak egybekötve, mint a kinevezéssel éppen elért állás. (3) A magasabb fizetési fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati időbe (várakozási időbe) he kell számítani: a) a legalább heti 10 órára terjedő székesfővárosi közoktatási ideiglenes szolgálatot; b) a székesfővárosi helyettesszolgálatot, amennyiben a helyettesszolgálat tanévenként legalább 100 munkanapra, illetőleg közép- és hasonfokú iskoláknál (intézeteknél) 300, polgári és hasonfokú iskoláknál intézeteknél) pedig 350 órára terjedt; c) a Székesfővárosi Pedagógiai Szemináriumban — okleveles népiskolai tanítók részére tartott — egyéves állandó tanfolyamon rendes hallgatói minőségben eltöltött időt; d) a székesfővárosi szolgálatot közvetlenül megelőzően más iskolafenntartónál végleges, Helyettes, vagy óradíjas-helyettes, ideiglenes óvónői, tanítói, tanári minőségben eltöltött szolgálati időt, ha az alkalmazott legalább heti 15 órában működött; e) a közigazgatási szolgálatban és a székesfőváros üzemeinél rendszeres, továbbá havidíjas, hetibéres, napibéres, stb. minőségben eltöltött szolgálati időt, feltéve, hogy a nem rendszeres minőségben teljesített szolgálatot az alkalmazott olyan munkakörben töltötte el, amelynek betöltésére rendszeres állást szerveztek, ugyanígy a közoktatás körében eltöltött és beszámítható idő a közigazgatásnál is beszámít; //nem rendszeres (ideiglenes, helyettes, havidíjas, hetibéres, napibéres, napidíjas, óradíjas, órabéres) minőségben eltöltött szolgálati időben igazolt (táppénzes) betegség címén bekövetkezett megszakítást nemlétezőnekJtell tekinteni, vagyis ezt a megszakítási időtartamot is be kell számítani a várakozási időbe ; g) az Országos Stefánia Szövetség kötelékében védőnői minőségben eltöltött szolgálati időt, feltéve, hogy az alkalmazottnak az említett védőnői szolgálatot követően történt közszolgálatba lépését 30 napnál hosszabb megszakítás nem előzte meg; h) a szabadságon — akár illetmények élvezete mellett, akár anélkül — töltött időnek egyhuzamban egy évet meg nem haladó részét; ^ i) az állásuktól és illetményeiktől felfüggesztett alkalmazottaknál a felfüggesztett állapotban töltött . időtartamot, ha a felfüggesztettet a fegyelmi eljárás során ártatlannak nyilvánították, vagy csak rosszallással vagy pénzbüntetéssel sújtották; j) a szolgálat folytonosságában egyízben előállott megszakítást megelőző, de egyébként beszámítható szolgálati időt; k) a Magyarországtól átcsatolt területeken állomásozott, de később Magyarország területére átjött alkalmazottaknak az átcsatolt területéken a trianoni békeszerződés hatálybalépésének napjáig, vagyis 1921. évi július hó 26-ig töltött idejét. E területeken a müncheni és bécsi döntések után töltött szolgálati idő beszámítására vonatkozólag későbbi időpontban történik rendelkezés. I) a honvédelmi kötelezettség teljesítésében eltöltött időt, kivéve, ha ez olyan időbe esik, amelyet a fennálló rendelkezések szerint szabadság, fegyelmi eljárás, fegyelmi ítélet, vagy más ok miatt az előléptetéshez megkívánt időbe nem lehet beszámítani; m) azoknál az alkalmazottaknál, akik 1939. március H-e után léptek a székesfőváros szolgálatába, vagy a székesfővárossal az ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóság, hivatal vagy egyéb intézmény szolgálatában — tekintet nélkül az esetleges megszakításra — a nem hivatásos állományban háború idején teljesített tényleges katonai szolgálat idejét, függetlenül attól, hogy mennyi időn át és milyen rendfokozotban teljesített szolgálatot; n) az úgynevezett zsidótörvények következtében elbocsátott alkalmazottaknál az elbocsátás és a visszavétel között eltöltött időt; o) a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás vagy tevékenység miatt a közszolgálatból elbocsátott és később visszavett alkalmazottaknál a szolgálaton kívül eltöltött időt; (4) A tényleges szolgálatba visszavett és nem a két előző bekezdés alá tartozó alkalmazottaknál a nyugdíjazást megelőzően és a tényleges szolgálatba visszavétel után eltöltött szolgálati időt a magasabb fizetési fokozattal járó fizetésre igényt adó szolgálati idő (várakozási idő) szempontjából együttesen kell számítani. (5) Soronkívüli előléptetésben már részesült alkalmazottak besorolásánál a szolgálati időhöz hozzá kell adni azt az időt, amellyel a soronkívüii előlépés folytán korábban jutott magasabb fizetési osztályba, mint ha soronkívül nem léptették volna elő. (6) A mérnöki képesítéssel rendelkező tanárok, továbbá a műszaki vagy gazdasági képesítéssel rendelkező tanárok és tanítók szolgálati idejébe a közszolgálat körén kívülaz említett képesítés birtokában és az állásnak megfelelő munkakörben eltöltött gyakorlati időt, legfeljebb azonban 12 évet, a magasabb fizetési fokozatba való besoroláskor -be lehet számítani.